https://ok.ru/video/366723992216
https://videa.hu/videok/film-animacio/a-nap-vege-smultronstllet-1957.-drama-4HD9XNUAPdQC5n5b
„A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet "A nap vége" segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." (Ingmar Bergman)
„A nap vége" az életet faggatja. A 78 éves Isak Borg doktorra avatásának ötvenéves jubileumára utazik. Útja során álom- és emlékképekben szembetalálja magát ifjúkora bizonyos részleteivel és az út, a nap végére, a halál küszöbén ráébred élete ideáig nem firtatott és már-már eljátszott értelmére" (Győrffy Miklós: Bergman)
Alkotók
Szereplők
Victor Sjöström
Isak
Borg professzor
Bibi Andersson
Sara
Ingrid Thulin
Marianne
Borg
Max von Sydow
Henrik
Akerman
Agda
Gunnar Björnstrand
Evald
Borg
Anders
A HETEDIK PECSÉT (DET SJUNDE INSEGLET, 1957)
https://ok.ru/video/1217605405336
https://videa.hu/videok/film-animacio/a-hetedik-pecset-bergman-drama-nc8UgBoGXrk9M9pN
Antonius Blok lovag egy keresztes hadjáratból visszatér hazájába, ahol pestis tombol. A halál őt is el akarja ragadni, de ő, hogy megtalálja Istent, haladékot kér egy sakkjátszma időtartamára. Az egyes lépések között a lovag szembesül a középkor rettenetes valóságával: boszorkányégetés, kétségbeesett emberek, bűnösök és vezeklők.
A lovag hű társa vándorlása során elmés csatlósa, aki materialista gondolatokkal magyarázza az emberekben felmerülő kételyeket, szemben a hit, az isten, a túlvilág gondolatával foglalkozó lovaggal. Útjukon melléjük szegődik a vándorszínész pár, a kovács és a felesége is. Velük együtt lesznek szemtanúi a középkori veszedelmeknek: a pestis és az inkvizíció pusztításának. Az utolsó ítéletet mindegyikük másképp fogadja.
"A hetedik pecsét" film a bizonyosságot kereső emberről.
Szereplők
Antonius
Block
Bengt Ekerot
A Halál
Jöns,
fegyverhordozó
Lisa
Raval
Jof
Mia
Alkotók
- Ingmar Bergman
- Ingmar Bergman
- Ingmar Bergman
- Erik Nordgren
- Gunnar Fischer
- Manne Lindholm
- Allan Ekelund
- P.A. Lundgren
- Lennart Wallén
"A film anya és leánya közötti kapcsolatról szól. Az anya híres
zongoraművésznő és nemigen foglalkozik a gyerekével. Sok év után először
találkoznak újra egymással egy katartikus éjszakán. A lány szemére veti
mindazt, amit benne elrontott, elsorvasztott. Az elején azt hihetnénk,
hogy ez az anya elítélése, de lassanként rokonszenvet érzünk iránta.
Megértjük, hogy sok dolgot véghez vitt életében, nagy művész volt, húsz
éven át szeretett egy férfit, de mint anya megbukott. Ezért a bukásért
ítéli el teljes egészében a saját lánya. És természetesen nincs
igaza..."
(Liv Ulmann)
"Bergmannak volt bátorsága a végletekig vinni a fájdalmat és a fojtogató szembenállást a két asszony között, leásni a tudatalatti legtitkosabb rétegeibe és felszínre hozni a leggyötrelmesebb csalódás és legmélyebben elfojtott gyűlölet érzéseit. A film szinte az ördögűzés megdöbbentő szenvedélyességével egyre felkavaróbb erővel ragad meg, s egy olyan per feszült izgalmát idézi, amelyben a vádlott fokról-fokra elveszíti ellenálló erejét, kezdeti gőgjét, tettetett biztonságát és védekezési eszközeit."
(Liv Ulmann)
"Bergmannak volt bátorsága a végletekig vinni a fájdalmat és a fojtogató szembenállást a két asszony között, leásni a tudatalatti legtitkosabb rétegeibe és felszínre hozni a leggyötrelmesebb csalódás és legmélyebben elfojtott gyűlölet érzéseit. A film szinte az ördögűzés megdöbbentő szenvedélyességével egyre felkavaróbb erővel ragad meg, s egy olyan per feszült izgalmát idézi, amelyben a vádlott fokról-fokra elveszíti ellenálló erejét, kezdeti gőgjét, tettetett biztonságát és védekezési eszközeit."
Szereplők
Ingrid Bergman
Charlotte
Liv Ullmann
Eva
Erland Josephson
Josef
Viktor
Paul
Nővér
Professzor
FANNY ÉS ALEXADNER (FANNY OCH ALEXANDER, 1982)
Szereplők
Pernilla Allwin
Fanny
Ekdahl
Alexander Ekdahl
Siri
Börje Ahlstedt
Carl
Ekdahl
Putte
Ekdahl
Harriet Andersson
Justina
Pernilla August
Maj
Lena Olin
Rosa
Alkotók
TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN (SASON I EN SPEGEL, 1961)
"Az Isten alászáll, és befészkeli magát egy emberbe. Először csak olyan,
mint valami hang, mint valamilyen súlyos dolognak a tudása, mint valami
parancs. Fenyegető vagy kérlelő, visszataszító, de izgató is. Aztán
egyre jobban megismerteti magát, és az ember próbára teheti az isten
erejét, megtanulhatja szeretni, feláldozni magát érte, és eljuthat a
teljes odaadásig és a teljes ürességig. Amikor eléri ezt az ürességet,
az Isten birtokba veszi emberét, és vele végezteti el a munkáját. Aztán
magára hagyja üresen, kiégve, megfosztva az evilági élet további
lehetőségeitől. Az történik Karinnal. A határvonal, melyet át kell
lépnie, a tapéta különös mintázata." (Ingmar Bergman)
David, az ismert író gyerekeivel, Karinnal és Minusszal egy kis szigeten lakik. Karinnak korábban súlyos mentális problémái voltak, most éppen egy pszichiátriai kezelés után lábadozik. Férje, Martin is velük van. Karint gyötri betegségének tudata, számára a hit egy torz istenképben manifesztálódik, és megszűnik a képzelet és valóság közötti határ. Már ő is tudja, vissza kell térnie a klinikára.
A Tükör által homályosan Ingmar Bergman híres trilógiájának első darabja.
David, az ismert író gyerekeivel, Karinnal és Minusszal egy kis szigeten lakik. Karinnak korábban súlyos mentális problémái voltak, most éppen egy pszichiátriai kezelés után lábadozik. Férje, Martin is velük van. Karint gyötri betegségének tudata, számára a hit egy torz istenképben manifesztálódik, és megszűnik a képzelet és valóság közötti határ. Már ő is tudja, vissza kell térnie a klinikára.
A Tükör által homályosan Ingmar Bergman híres trilógiájának első darabja.
Alkotók
Szereplők
Lars Passgard
2.
ÚRVACSORA (Nattvardsgästerna, 1963)
https://videa.hu/videok/film-animacio/urvacsora-bergman-Wy4XVRkOYiHKo35o
A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek. "Mindvégig az az ÉN áll a középpontban, aki fenyegetőzik, dühöng, könyörög, és aki szeretne kikerülni a zavaros helyzetéből. Folyamatos játék zajlik a főoltár előtt. A mindent lezáró végső dráma: Nem engedem el a kezed, amíg áldásodat nem adod rám." Az ÉN bemegy a templomba, magára zárja az ajtót, és ott marad lázas állapotban. Az éjszaka kétségbeejtő csendje, a sírok, a halottak, a sóhajtó orgonasípok, a patkányok, a múlt szagfoszlányai, a homokóra, az iszony, amely épp ennek az éjszakának szülötte. Ez a GETSEMÁNE, a keresztre feszítés, az ítélet. „Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?"
3.A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek. "Mindvégig az az ÉN áll a középpontban, aki fenyegetőzik, dühöng, könyörög, és aki szeretne kikerülni a zavaros helyzetéből. Folyamatos játék zajlik a főoltár előtt. A mindent lezáró végső dráma: Nem engedem el a kezed, amíg áldásodat nem adod rám." Az ÉN bemegy a templomba, magára zárja az ajtót, és ott marad lázas állapotban. Az éjszaka kétségbeejtő csendje, a sírok, a halottak, a sóhajtó orgonasípok, a patkányok, a múlt szagfoszlányai, a homokóra, az iszony, amely épp ennek az éjszakának szülötte. Ez a GETSEMÁNE, a keresztre feszítés, az ítélet. „Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?"
Szereplők
Tomas
Ericsson
Märta
Lundberg
Jonas
Persson
Karin
Persson
Algot
Frövik
Alkotók
A CSEND (TYSTNADEN, 1963)
EGY NYÁRI ÉJ MOSOLYA (Sommarnattens leende, 1955)
Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből
poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú,
Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki
tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja
narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és
elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja
kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni.
A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.
A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.
Alkotók
- P.A. Lundgren
- Allan Ekelund
- Bertha Sannell Marik Vos-Lundh
- Sven Nykvist
- Ivan Renliden
- Ingmar Bergman
- Ingmar Bergman
Szereplők
KÍGYÓTOJÁS (THE SPERPENT'S EGG, 1977)
A 20-as évek Berlinjébe érkezik Amerikából a zsidó származású Abel
Rosenberg, öccse, Max és annak elvált felesége, Manuela. Artistaként
dolgoznak, míg Max váratlanul öngyilkosságot követ el. Abel és Manuela
felveszik a kapcsolatot, segíteni próbálják egymást. Helyzetük nem
könnyű, mert a válság sújtotta Németországban súlyos megélhetési
gondokkal küszködik mindenki. Ráadásul a nemzetiszocialisták már
megkezdték a zsidók üldözését. Abel is mindennapi támadásoknak van
kitéve. Különösen akkor rémül meg, amikor egy régi ismerőse beavatja a
szörnyű titokba: embereken végeznek ördögi kísérleteket. Abelt
figyelmeztetik, hogy jobban tenné, ha elhagyná Németországot.
Szereplők
Manuela
Rosenberg
David Carradine
Abel
Rosenberg
Gert Fröbe
Bauer
felügyelő
Heinz Bennent
Dr. Hans
Vergerus
James Whitmore
pap
Isolde Barth
Rosenberg úr
Christian Berkel
diák
Alkotók
Fredrik Egerman ügyvéd második felesége, a nála 20 évvel fiatalabb Anne egy évi házasság után még mindig érintetlen. A férfi álmában egy Desiree nevu hölgyet emleget vágyakozva, a színésznőt, aki korábban Fredrik szeretője volt. Anne féltékeny lesz a színésznőre, és erre minden oka megvan, hiszen Desiree ismét el akarja csábítani Fredriket...
Szereplők
Eva Dahlbeck
Desiree
Armfeldt
Anne
Egerman
Petra
Fredrik
Egerman
Henrik
Egerman
Charlotte Malcolm
színésznő
Alkotók
SZŰZFORRÁS (JUNGFRUKALLAN, 1960)
Szereplők
Töre
Märeta
Ingeri
Karin
Thin
Herdsman
Alkotók
Szereplők
Albert
Johansson
Anne
Frans
Anders Ek
Frost
Alma
Agda
Alkotók
Szereplők
Eva
Rosenberg
Jacobi, a
sziget parancsnoka
Jan
Rosenberg
Pilóta
Jacobi
sofőrje
Alkotók
Szereplők
Robert Atzorn
Peter
Egermann
Christine Buchegger
Katarina
Egerman
Martin Benrath
Mogens
Jensen, pszichiáter
Cordelia
Egermann, Peter anyja
Ka,
prostituált
Arthur
Brenner
Az őr
Alkotók
Szereplők
Dr.
Jenny Isaksson
Dr.
Tomas Jacobi
Nagymama
Nagypapa
Veronica
Alkotók
Szereplők
Johannes
Blom
Blom
kapitány
Alice
Blom
Sally
Selma
Alkotók
Szereplők
Maggi
David
férfi
esernyővel
Hakanson
Andersson
Alkotók
DÚL-FÚL ÉS ELNÉMUL (Larmar och gör sig til, 1997)
https://ok.ru/video/662827240065
A film egy szabályos háromfelvonásos dráma, melynek hőse az önéletrajzi írásokból jól ismert tehetséges, de labilis idegzetű Carl bácsi, Bergman kedvenc bácsikája. Játékos természetű, leleményes ember volt, aki egyenrangú félnek tekintette a kis Bergmant, azonkívül a bűvészmutatványok kimeríthetetlen tárházával rendelkezett. A téma a bácsi "világraszóló" találmánya, az "élő hangosfilm", melyben a hangot a némafilm vászna mögött rejtőző színészek szolgáltatják. A film, melyet egy falusi előadóteremben be is mutatnak, Schubert szerelméről, zenéjéről, tragikus életéről és haláláról szól, s maga az előadás szinte elválaszthatatlanul összefonódik a szereplők nem kevésbé tragikus életével. Ez a tévéfilm felér egy élő színházi előadással. Bölcs tisztelgés és búcsúzás az élettől, lassú érkezés a halál felé. Spiritualizmus, költőiség és humor lengi át a művet, méltó Bergman talán nem utolsó művészi jelenlétéhez.
ARC (1958)
https://ok.ru/video/662827240065
A film egy szabályos háromfelvonásos dráma, melynek hőse az önéletrajzi írásokból jól ismert tehetséges, de labilis idegzetű Carl bácsi, Bergman kedvenc bácsikája. Játékos természetű, leleményes ember volt, aki egyenrangú félnek tekintette a kis Bergmant, azonkívül a bűvészmutatványok kimeríthetetlen tárházával rendelkezett. A téma a bácsi "világraszóló" találmánya, az "élő hangosfilm", melyben a hangot a némafilm vászna mögött rejtőző színészek szolgáltatják. A film, melyet egy falusi előadóteremben be is mutatnak, Schubert szerelméről, zenéjéről, tragikus életéről és haláláról szól, s maga az előadás szinte elválaszthatatlanul összefonódik a szereplők nem kevésbé tragikus életével. Ez a tévéfilm felér egy élő színházi előadással. Bölcs tisztelgés és búcsúzás az élettől, lassú érkezés a halál felé. Spiritualizmus, költőiség és humor lengi át a művet, méltó Bergman talán nem utolsó művészi jelenlétéhez.
Alkotók
ARC (1958)
JELENETEK EGY HÁZASSÁGBÓL (1973)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése