https://ok.ru/video/826557336263
https://videa.hu/videok/film-animacio/orszaguton-1954-teljes-film-PK1krtIV2GBEgNK7
Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.
Szereplők
Gelsomina
Bolond
Zampano
Giraffa
Özvegy
Alkotók
https://ok.ru/video/328948058753
A naiv, lelke mélyén ártatlan utcalány, Cabiria a pénzhajhászók, a számító világ foglya és könnyű prédája. Mindenki eszköznek tekinti: a filmsztár, a vásári bűvész és a könyvelő. Cabiria azonban makacsul hiszi, hogy ő is elfogadható és szerethető, hogy neki is őszinte, igaz kapcsolat jár.
Szereplők
Cabiria
Ceccarelli
Oscar
D'Onofrio
Wanda
Alberto
Lazzari
Hipnotizőr
Jessy
Alkotók
- Piero Gherardi
- Dino De Laurentiis
- Piero Gherardi
- Brunello Rondi
- Aldo Tonti
- Nino Rota
- Leo Cattozzo
- Pier Paolo Pasolini Federico Fellini Ennio Flaiano Tullio Pinelli
- Maria Molinari
- Federico Fellini
AZ ÉDES ÉLET (LA DOLCE VITA, 1960)
Az epizódszerű történetekből összeálló, erősen társadalomkritikus film
főhőse Marcello, aki valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ám
most egy harmadrangú bulvárlap munkatársa és a fényűző, cinikus
társasági élet ismert figurája. Noha a hamis csillogású filmipar
sztárjainak orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került
értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy
kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi
kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.
Nehéz ma elképzelni, hogy Fellini egyik legismertebb filmje, Az édes élet bemutatása idején mekkora botrányt kavart Olaszországban. A pápa nyilvánosan elítélte és obszcénnek nyilvánította a filmet, a Vatikán a betiltását követelte éppúgy, mint a polgári sajtó. Mindez az erőteljes társadalomkritikának köszönhető, amely áthatja a film minden kockáját: Az édes élet leleplezi a modern világ dekadenciáját, a sztárok és a médiaszereplők hatalmát, akik pár perc képernyőn töltött szereplés után ismertebbek az igazi művészeknél és értelmiségieknél. A feldúlt hangú kritikák ellenére - vagy éppen azért - a film óriási sikert aratott. Cannes-ban megkapta a Legjobb filmnek járó Arany Pálmát, később a Legjobb jelmez és díszlet Oscar-díját, világszerte kasszasiker lett, megdöntve az Elfújta a szél évtizedes nézettségi rekordját. Talán ez volt az első alkalom - Chaplint leszámítva - hogy egy rendezőből szupersztár válhatott. Címe fogalommá vált: a szépség, a szerelem, az elzüllés, a bomlás szimbólumává. A jelenet, amikor Anita Ekberg a Trevi kútban pancsol, a mai napig a filmtörténet egyik legikonikusabb képe.
Nehéz ma elképzelni, hogy Fellini egyik legismertebb filmje, Az édes élet bemutatása idején mekkora botrányt kavart Olaszországban. A pápa nyilvánosan elítélte és obszcénnek nyilvánította a filmet, a Vatikán a betiltását követelte éppúgy, mint a polgári sajtó. Mindez az erőteljes társadalomkritikának köszönhető, amely áthatja a film minden kockáját: Az édes élet leleplezi a modern világ dekadenciáját, a sztárok és a médiaszereplők hatalmát, akik pár perc képernyőn töltött szereplés után ismertebbek az igazi művészeknél és értelmiségieknél. A feldúlt hangú kritikák ellenére - vagy éppen azért - a film óriási sikert aratott. Cannes-ban megkapta a Legjobb filmnek járó Arany Pálmát, később a Legjobb jelmez és díszlet Oscar-díját, világszerte kasszasiker lett, megdöntve az Elfújta a szél évtizedes nézettségi rekordját. Talán ez volt az első alkalom - Chaplint leszámítva - hogy egy rendezőből szupersztár válhatott. Címe fogalommá vált: a szépség, a szerelem, az elzüllés, a bomlás szimbólumává. A jelenet, amikor Anita Ekberg a Trevi kútban pancsol, a mai napig a filmtörténet egyik legikonikusabb képe.
Alkotók
- Piero Gherardi
- Nino Rota
- Piero Gherardi
- Otello Martelli
- Federico Fellini Ennio Flaiano Tullio Pinelli Brunello Rondi
- Federico Fellini
Szereplők
Marcello
Rubini
Sylvia
Maddalena
Emma
Fanny
Staina
Marcello
apja
A BIKABORJAK (I VIETLLONI, 1953)
Moraldo, Fausto, Leopoldo, és Alberto egy álmos kisváros aranyifjai,
akik sehogy sem akarnak belenőni a felnőtt életbe. Szüleik világát
szűknek és unalmasnak érzik, nagy tervekről, izgalmas életpályáról
álmodoznak, de erejükből legfeljebb némi botránykeltésre futja.
Menekülni szeretnének, de csak Moraldónak van annyi ereje, hogy
felszálljon a Róma felé tartó vonatra. Az erőteljesen önéletrajzi
ihletésű film elkészítésének idején Fellini még maga is pályakezdőnek
számított csakúgy, mint fiatal színészei, akik közül a saját nevét is
vállaló Alberto Sordi igazi világsztár lett.
Szereplők
Moraldo
Fausto
Alberto
Leopoldo
Riccardo
Sandra
AMARCORD (1973)
Az Adriai-tenger partján fekvő kisvárosban él Titta, a nagyra nőtt
kamasz. Miközben a harmincas évek Olaszországában egyre jobban tért
hódít a fasizmus, a fiú a felnőtté válás megannyi problémájával
küszködik. Az élet leginkább a kisváros utcáin zajlik, melyeken mindenki
megfordul, aki él és mozog. Ott van a városka szexbombája, akiről
minden férfi álmodik, az ügyvéd, az utcalány, a gigantikus mellű
trafikosnő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindenféle hóbortos
emberek. Évszakok jönnek és mennek. A világhírű rendező önéletrajzi
ihletésű filmje.
Szereplők
Titta
Biondi
Miranda
Biondi
Gradisca
Aurelio
Biondi, Titta apja
Patacca
Alkotók
A HOLD HANGJAI (LA VOCE DELLA LUNA, 1989)
Egy olasz kisvárosban Salvini, a költő ábrándozik és álmodozik, a hold
hangját hallva járja az éjszakákat és a nappalokat. Különböző emberekkel
találkozik, akik színes kavalkádot alkotnak körülötte, legyenek
kukkolók, szépségkirálynők, tévések, politikusok, táncoló fiatalok. Ő
közben válaszokat keres, és persze a szerelmét, az emberek pedig még a
holdat is képesek lehozni az égről.
Ahogy azt már megszokhattuk a nagy olasz mestertől, Federico Fellini most is pillanatok alatt képes elvarázsolni bennünket. Cirkuszba illő kavalkádba sodor, megnevettet és megsirat, gyönyörű pillanatokat mutat jellegzetes, különc karaktereivel. 1990-es filmjének főszerepében Roberto Benigni látható.
Ahogy azt már megszokhattuk a nagy olasz mestertől, Federico Fellini most is pillanatok alatt képes elvarázsolni bennünket. Cirkuszba illő kavalkádba sodor, megnevettet és megsirat, gyönyörű pillanatokat mutat jellegzetes, különc karaktereivel. 1990-es filmjének főszerepében Roberto Benigni látható.
Alkotók
- Tonino Delli Colli
- Nicola Piovani
- Ermanno Cavazzoni Federico Fellini Tullio Pinelli
- Ermanno Cavazzoni
- Federico Fellini
Szereplők
Ivo
Salvini
Gonnella
Aldina
Marisa
Nestore
JÚLIA ÉS A SZELLEMEK (GIUILETTA DEGLI SPIRITI, 1965)
"Azért kell a nőről beszélnünk, hogy megszabadítsuk attól a hamis
képtől, melyet a férfi alkotott magának róla, hogy megadjuk neki a
lehetőséget az intellektuális fejlődésre. Ahhoz, hogy a férfi szabad
maradjon, szabad nőre van szüksége..." - nyilatkozta Fellini a nőkről
általában. E megállapítás csak némiképpen vonatkozik Júliára, a film
főszereplőjére, aki valóban naiv hittel imádja férjét, de csak addig,
míg rá nem jön, hogy az hazudik neki. Miközben keresi a kiutat az életét
körülvevő művilágból, az elromlott házasságából, mindvégig képes
megőrizni belső értékrendjét. Folyamatosan ébred öntudatra, és a film
végére szinkronba kerül önmagával. Elhagyja hűtlen férjét és tudja már,
hogy mit kezdjen az életével.
Alkotók
Szereplők
Júlia
Suzy
Giorgio,
Júlia férje
Valentina
Júlia
anyja
FELLINI-SATYRICON, 1969
Egykor Róma volt a világ közepe, a leghatalmasabb és legerősebb
birodalom központja. Néró császár korában azonban már csak árnyéka régi
önmagának. Miközben az új vallás képviselőit üldözik, egy szétesőben
lévő, erkölcstelen társadalom képe rajzolódik ki, amely a bűn melegágya,
és melynek polgárai léha és kicsapongó életmódot folytatnak. A két ifjú
római, Encolpio és Ascilto kalandjaik során a mennyországot és a poklot
is megjárják. A szerelemféltéssel induló történet klasszikus mítoszokon
vezet át, miközben újjáteremti a ránk maradt freskók csodálatos
világát. Titus Petronius regénytöredékéből.
Szereplők
Encolpio
Ascilto
Eumolpo
Gitone
Trimalcione
Trifena
Vernacchio
Alkotók
CASANOVA (IL CASANOVA DI FEDERICO FELLINI, 1976)
A modern filmművészeti irányzat emblematikus rendezőjének számító
Fellini később az ún. posztmodernhez csatlakozott. Ennek az áramlatnak
lett jelentős műve a Casanova. Ezt a sokszor és sokféle értelmezésben
feldolgozott témát Fellini a hetvenes évekre utalóan főleg egy
aspektusára élezte ki: Casanova, aki kora művelt, önálló szellemiségű
alakja volt, éppen ebben a minőségében nem kellett senkinek. Szexuális
látványosságként, erotikus gerjesztőként kezelték, hiába próbált újra
meg újra teljes emberként érvényesülni, ez még a szerelmében sem
sikerült. Emlékirataiban, nemhiába tekint vissza keserűen erre a
sajátosan romlott egyéneket igénylő, bomlott világra, ahol még egy gép
is szeretetreméltóbb az embereknél.
Szereplők
Giacomo
Casanova
Henrietta
D'Urfé
márkinő
Marcolina
Madame
Charpillon
Alkotók
A NŐK VÁROSA (LA CITTA DELLE DONNE, 1980)https://ok.ru/video/299019930241
https://videa.hu/videok/kreativ/a-nok-varosa-px2Wh6ylLOc8HnAv
"Egy görög mitológiatanár a főszereplő, aki egyszer csak rádöbben, hogy a körülötte élő lányok, asszonyok, már csöppet sem hasonlítanak az örök típushoz: Minervához, Junóhoz, Dianához... Furcsa utazásra indul, s mindinkább meggyőződik arról, hogy értékrendszere már nem felel meg a valóságnak" - vallotta Fellini e filmjéről, amelyben korábbi művei nőalakjai jelennek meg nagy vízióban, fellinis látványvilágban és fantáziával.
Szereplők
Snaporaz
Snaporaz
felesége
dr.
Katzone
Onlio
Alkotók
- Giuseppe Rotunno
- Luis Enríquez Bacalov
- Federico Fellini Bernardino Zapponi Brunello Rondi
- Federico Fellini
https://ok.ru/video/1324351883801
https://videa.hu/videok/film-animacio/a-feher-sejk-1952-teljes-alberto-sordi-federico-fellini-QwkKCN9iIOvtmLtt
A film főhősei egy vidéki nászutaspár, akik a szokásokhoz híven a rokonsággal bonyolítanák le programjaikat az Örök városban. Vanda azonban felhasználva az alkalmat, inkább álmai hősével, a ponyvaregényhős Fehér Sejkkel akar találkozni, akivel már leveleket is váltott. A film végére azonban rá kell döbbennie, milyen hamis illúziók szédítették meg.
Giulietta Masina egy melegszívű utcalányt játszik, amely megelőlegezi a Cabiria éjszakái főszerepét.
Szereplők
Fernando
Rivoli
Vanda
Ivan
Cabiria
Felga
Alkotók
- Arturo Gallea
- Nino Rota
- Tullio Pinelli Ennio Flaiano Michelangelo Antonioni Federico Fellini
- Federico Fellini
https://ok.ru/video/43339352705
Szereplők
Karmester
Hárfás
Zongorista
Kontrafagottos
Elsőhegedűs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése