2021. április 20., kedd

HVG TOP 30 LEGFONTOSABB MAGYAR FILM (30-21., AZONNAL MEGTEKINTHETŐ LINKEKKEL)

 https://hvg.hu/kultura/20210416_Minden_idok_legfontosabb_magyar_filmjei__HVG_TOP30_1__Jobtol_az_erotikaig

A stáblista a "Port.hu" oldalról való.

30. EGÉSZSÉGES EROTIKA (1985)

 https://ok.ru/video/1239623535248

 A szocializmus nevetséges anomáliájának paródiája Tímár Péter, a Csinibaba rendezőjének filmje. A ládaüzemben dolgozó nők hol összeszögelik, hol szétszedik az eladhatatlan faládákat. Monoton, unalmas munka, melyet nemcsak a dolgozó nők, de a vezetők is unnak. Az üzlet fellendítése érdekében a lopott benzint tároló tűzoltó rejtett kamerát szerel fel a női öltözőbe, és a környék vezetői ládavásárlás fejébe kukkolhatják az öltöző-vetkőző nőket. Az asszonyok végül egy ünnepnapi vacsorán fedezik fel a kamerát. Túszokat ejtenek és elbarikádozzák magukat a gyárban. Ám a férfiak is azonnal megindulnak…
Tímár Péter kacagtató vígjátéka, mely az 1986-os magyar filmszemle rendezői és operatőri díja mellet a Magyar Filmkritikusok rendező díját is elnyerte. 

 

Stáblista:

Alkotók

 
 
29. FEHÉR TENYÉR (2006)
 

 Dongó Miklós nagyreményű, de egy sérülés miatt félbeszakadt tornászkarrierjét követően edzőként érkezik Kanadába, hogy újraépítse életét. Magával hozott stílusa és beidegződései miatt azonban kérdésessé válik, hogy be tud-e illeszkedni ebbe az új világba, képes-e megfelelni az új kihívásoknak. Elsősorban saját feldolgozatlan múltjával, gyökereivel kell szembenéznie - a tornaterem falai közt töltött örömtelen gyerekkorral és a múlt kísérteteivel.

A film a 2006-os Magyar Filmszemlén a legjobb rendezés, a legjobb operatőr, a legjobb producerek valamint a legjobb vágó Arany Olló díját is megkapta, a külföldi kritikusok és a közönségdíj mellett. A filmet díjazták Karlovy Varyban, Isztambulban, Ljubjanaban, Kaunasban is. 

 

Stáblista:

 
28. APA - EGY HIT NAPLÓJA (1966)
 

Takó doktor 1945-ben, Budapest ostromakor vesztette életét. Kisfia igen kevés személyes élményre emlékszik vele kapcsolatban, de használati tárgyaira, a bőrkabátra, szemüvegre, órára féltő gonddal vigyáz. A kisdiák képzeletében az apa lassanként legendás alakká nő, akinek tetteit mindig újabb élménnyel gazdagítja, színezi. A fiatalemberré serdült Takót még mindig az apa hősiességében való hite segíti át az akadályokon. Egyetemi évfolyamtársával, Annival kezdődő kapcsolata készteti végül arra, hogy véget vessen a legendának. Belátja, hogy saját harcait magának kell megvívnia. 
 

 A Weöres Sándor Psyché című verses regénye alapján készült film "fantasztikus", romantikus szerelmi vízió. Weöres irodalmi leleménye az, hogy Lónyai Erzsébet, a XVIII-XIX. század fordulójára álmodott felvilágosult költőnő és cigány-grófnő képzeletbeli történetét Ungvárnémeti Tóth László, a XIX. században valóban élt, töredékes életművű, tragikus sorsú, rövid életű tudós, költő és drámaíró alakjához kapcsolja. Kettejük szenvedélyes, beteljesületlen testvérszerelme, a női öntudatra ébredés, énkeresés, lázadás mentén a mű több mint száz éven ível át. Bódy a mitologikus tematikájú és idejű történetet sajátos dramaturgiával, különleges viziókba ágyazva "idézi meg". Hősei nem öregszenek, s a képi világ ezt a szellemtörténeti "fantasztikumot" stilizálja: az elszínezett jelenetek, az expresszionistán túlrajzolt díszletek látványként próbálják megidézni a Történelem és a Lélek szellemét, küzdelmét. 

 

Stáblista:

 
26. HANNIBÁL TANÁR ÚR (1956)
 

A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza. 
 
 

Stáblista:

 25. TAXIDERMIA (2006)

 
 Három történet. Három kor. Három férfi. Nagyapa, apa, fiú. Egy tisztiszolga, egy élsportoló és egy preparátor mester. Az egyik szerelemre vágyik, a másik sikerre, a harmadik halhatatlanságra.
A nagyapa fantáziál; lázas képzeletével fűti be magának fagyos kis kamráját a hideg téli estéken. A megtermékenyítő erejű képzeletnek semmi sem szab határt. Az apa zabál, négy évig volt szekcióelső az Édesiparban. Mártott ostyában egyenesen verhetetlen, 2,98 az egyéni rekordja (csak úgy viszonyításképpen, az Igor Vosztongonov 3,21-gyel lett Európa-bajnok Szófiában). A fiú állatokat töm ki. Másfél kilóval született. Most másfél perce sincs hátra. Valami olyasmire adta a fejét, amire még soha senki.

Kronologikus szerkezetű film Parti Nagy Lajos novellái alapján. Hőse egy család három egymást követő generációja. Sorsuknak alakulása egyfajta szubjektív történelemkönyvként tárja elénk a XX. század második felének legjellemzőbb életérzéseit. A történet mesélője a család legfiatalabb tagja, Lajos. Valójában az ő egyéni, és nem minden torzítás nélküli nézőpontjából ismerhetjük meg elődeinek mindennapjait. Szürreális látomások és történelmi tények elegyednek torz valóságszilánkokká, kificamodott igazságokká, groteszk érzésmozaikokká történetében, létrehozva ezzel egy olyan világot, amely leginkább Garcia Marquez regényeihez hasonlítható, ám jellegzetesen kelet-európai, jellegzetesen magyar. 
 
 

Stáblista:

Szereplők

Balatony Kálmán
Morosgoványi Vendel
a hadnagy felesége
id. Balatony Kálmán
Fiatal hadnagy
Dr. Regőczy Andor
Ápolónő
Aczél Gizi

Alkotók

24. KONTROLL (2003)

 https://ok.ru/video/2027042310876

 A film a mese és a valóság speciális keveréke. Van a fenti világ, valahol ott, a mozgólépcsőn túl, és a lenti világ, itt lent a sínek között. A történet főszereplője egy furcsa és titokzatos fiatalember, Bulcsú, az ellenőr, aki a fenti világhoz tartozik, ahol sikeres volt valamikor, ma azonban az alagútban kísérti a sorsot és vezeti kis ellenőr csapatát. Az utazók és a jegyellenőrök - jól ismert- drámai, de legtöbbször komikus viszonya, egy kegyetlen gyilkoló gép, aki utasokat lök a metró elé, és a metróvezetőség emberei, akik számára csak egyetlen fontos szempont létezik az utasok metróba vetett hite. Egy időről-időre feltűnő különös alak, a Gyalogkakukk, akinek kedvenc szórakozása, hogy magára haragítja az ellenőröket, hogy azok heves izgalmak közepette üldözni kezdjék a folyosókon, a peronokon, a mozgólépcsőn és a sínek között.
Izgalommal, humorral átszőtt történet, az elmúlt évtized egyik legsikeresebb filmje.
A film Cannes-ban Ifjúsági díjat kapott, de díjazták többek között Cottbus-ban, Varsóban, Koppenhágában, Kijevben is, valamint az Európai Filmakadémia legjobb rendező díjára is jelölték. 

Stáblista:

Alkotók

 
23.  SODRÁSBAN (1963)

 
 Szikrázik a napfény a tiszta falusi utcákon. A parasztházak zsúpfedelei mintha elnézően bólogatnának a fiatalok csoportja láttán, akiknél szól a táskarádió, hol dzsesszt hallgatnak, máskor Vivaldit, s közben nagyokat labdáznak, s ha lehet állandóan ugratják egymást. Heten vannak, mint a gonoszok. Idevalósiak, jóbarátok. Együtt nőttek fel, s most is együtt élvezik a vakáció utolsó napjait. A Tiszában fürödve egyre többen merülnek le iszapért, miközben egyiküknek sem tűnik fel, hogy hiányzik valaki. Valaki nem jött fel a merülése után... Gaál István remekműve több nemzetközi és hazai díjat is nyert: Karlovy Vary fődíj, Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb rendezésért és az operatőri díj, Pesaro: a fiatal kritikusok díja, Edinburgh Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri: oklevél. 
 
 

Stáblista:

 
22.  HIDEG NAPOK (1966)

 
 1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el a Bácskában, melynek eredményeként kétezer-ötszáz szerbet és nyolcszáz zsidót öltek meg. A Duna jegén robbantott lékben, ahová az áldozatokat lőtték, háromezer-háromszáz ember tűnt el "nyomtalanul". A vérengzés négy résztvevője közös cellában várva ítéletét, az öt év előtti rettenetes "hideg napokat" idézi fel emlékezetéből. A Cseres Tibor regényéből készült film jelentős magyar sikereket mondhat magáénak. Többek között a Karlovy Vary Filmfesztivál fődíja mellett a Magyar Játékfilmszemle társadalmi zsűrijének fődíját és a forgatókönyvírói díjat is megkapta. Szirtes Ádám a legjobb férfi alakítás díját kapta. 
 
 

Stáblista:

Szereplők

Büky őrnagy
Tarpataki főhajónagy
Szabó tizedes
Pozdor zászlós

Alkotók

 
 21. JÓB LÁZADÁSA (1963)

 
 Jób és felesége, Róza egy Tisza menti faluban él, tehetős parasztgazdaként. Az idősödő zsidó házaspár, miután már hét gyermekét eltemette, a közeli városka árvaházából örökbe fogad egy szőke, keresztény kisfiút. Lackóra szeretnék hagyni majd mindazt, amit hitben, emberségben és anyagi javakban egész életükön át gyűjtöttek, és ő a reménység, aki az eljövendő megváltás fejében kivárhatja a Messiást. 1943-at írunk, és Jób már sejti a szomorú véget. Egy évük van még, hogy mindenre megtanítsák Lackót, ami számukra fontos, és biztosítsák a jövőjét...
Zenthe Ferenc Jób megformálásáért megkapta a Magyar Filmkritikusok Díját, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna megrendítő, lírai filmjét pedig Oscar-díjra jelölték, San Remóban nagydíjjal jutalmazták, s Cannesban elnyerte az Ökumenikus Zsűri Díját. 

 

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése