Filmleírások a "Filmarchívum" oldaláról , a Stáblisták a "Port.hu"-ról valók.
A CSODACSATÁR (1957)
https://videa.hu/videok/film-animacio/a-csodacsatar-1957-23fcIxd6NevOLEPO
https://ok.ru/video/659332401793
Futbólia válogatottjának az áhított kupa megszerzéséhez az utolsó meccsen négy góllal kellene nyernie. Az ország kétségbeesett vezetése úgy dönt, teljhatalommal ruházza fel Duca tengernagyot, aki a világklasszis magyar csodacsatár leigazolását ígéri. A titkon puccsra készülő katonatiszt a Svájcban játszó magyar válogatotthoz repül, de a híres focistát véletlenül összetéveszti Jóskával, a piti csalóval. A botlábú férfi képtelen ellenállni a pénz és a hírnév csábításának, megpróbálja eljátszani a nagytudású játékos. Végül nem tudja elkerülni a pályára lépést. A döntő hatalmas botrányba fullad, az országban forradalmi hangulat uralkodik.
A szatirikus jelenetek a mindent felülíró futball-mániát karikírozzák, hisz a fiktív állam élete kizárólag a foci körül forog. A csodacsatár azonban ennél is tovább merészkedik és néhol egészen nyíltan fricskázza a hatalmat. A kétballábas csaló minden megmozdulását és botlását éljenzők parodisztikus ábrázolásával a vak bálványimádásból, a személyi kultuszból farag viccet. A focieredményekkel elégedetlen lakosság végül forradalmat robbant ki és elkergeti a teljhatalmú minisztert. A finálé sokkolóan pontos előrejelzésnek bizonyult.
Stáblista:
SzereplőkSzerkesztés
Önmaga
Aurélia
Venturo kapitány
Brunó
Duca tengernagy
Jóska
Művésznő
Riporter
Miniszterelnök
DÖNTŐ PILLANAT (1938)
https://ok.ru/video/40731609698
Kulinyi Gáspár, a budapesti művészeti titkár megnyeri egy vidéki színház igazgatói posztját. Nagy tervekkel vág a munkába, vele tart Pap Éva és Bálint Gábor, a fiatal és tehetséges színészházaspár is. Hamar kiderül azonban, hogy a vállalkozás a hely adottságai, valamint a tehetségtelen és kicsinyes kollégák miatt bukásra van ítélve. Az eladósodott Kulinyi, Éva és Gábor végül visszatér Pestre, ahol Gábor tesz egy utolsó próbát. Megkéri a híres színészt, Tőrös Ferencet, hogy adjon neki esélyt, és egyetlen egyszer beugorhasson helyette a szerepére. Az Éva kegyeiért küzdő Ferenc előbb beleegyezik a kérésbe, de amikor rájön, hogy Gábor a szakmában is riválisa lehet, visszavonja a szavát. Éva és Kulinyi mégis addig mesterkedik, míg a híresség nem ér oda az előadásra, így Gábor lép fel helyette – hatalmas sikerrel.
Stáblista:
Szereplők
Éva, Bálint Gábor
felesége
Bálint Gábor
Tőrös Ferenc
Kulinyi
Törös inasa
A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI (1964)
Miről szól?
A Jókai Mór azonos című klasszikusából forgatott film cselekménye hűen követi a regényét. Az 1840-es években játszódó történet Baradlay Kazimír főispán halálával indul, aki végrendelkezésével három fia és a felesége sorsát is kijelöli. Richárd katonaként, Ödön szentpétervári diplomataként, Jenő pedig bécsi hivatalnokként hivatott az uralkodót szolgálni, özvegyének pedig hozzá kell mennie Rideghváry Bencéhez, a császár vármegyei adminisztrátorához. Ha nem is azonnal, de az apai végakarattal mindannyian szembeszegülnek: Ödön átveszi az irányítást a megyében Rideghváry helyett, Richárd a tiltás ellenére megnősül, majd a forradalom kitörésekor átáll huszárcsapatával a felkelők oldalára, Jenő pedig a szabadságharc bukása után magára vállalja a család bűneit.
A Jókai Mór azonos című klasszikusából forgatott film cselekménye hűen követi a regényét. Az 1840-es években játszódó történet Baradlay Kazimír főispán halálával indul, aki végrendelkezésével három fia és a felesége sorsát is kijelöli. Richárd katonaként, Ödön szentpétervári diplomataként, Jenő pedig bécsi hivatalnokként hivatott az uralkodót szolgálni, özvegyének pedig hozzá kell mennie Rideghváry Bencéhez, a császár vármegyei adminisztrátorához. Ha nem is azonnal, de az apai végakarattal mindannyian szembeszegülnek: Ödön átveszi az irányítást a megyében Rideghváry helyett, Richárd a tiltás ellenére megnősül, majd a forradalom kitörésekor átáll huszárcsapatával a felkelők oldalára, Jenő pedig a szabadságharc bukása után magára vállalja a család bűneit.
Stáblista:
Alkotók
Szereplők
Baradlay Kázmérné
Baradlay Ödön
Baradlay Richárd
Baradlay Jenő
Alfonsine
Leonyid
Rideghváry Bence
Baradlay Kázmér
Plankenhorst
Antoinette
A NAPFÉNY ÍZE (1999)
A napfény íze a 19. század végétől a rendszerváltásig követi végig a
Sonnenschein család történetét, és azon keresztül a magyar zsidóság
sorsát. A nagyapa az Osztrák-Magyar Monarchia bírójaként a császár hű
alattvalója lesz, az apa a Horthy-korszakban szeretne vívóbajnokká
válni, és ezért csatlakozik az antiszemita tiszti klubhoz, az unoka
pedig tehetetlenül nézi végig a munkatáborban, ahogy megölik az apját,
ezért a háború után belép az ÁVO-ba, hogy revansot vegyen a fasisztákon.
stáblista:
Alkotók
Szereplők
Sonnenschein
Ignác/Sors Adam és Ivan
Sonnenschein Valerie
Sonnenschein Vali
Sors Gréta
Sors Wippler Hannah
Carola
Knorr Andor
Rózsa
Sors Gustave
Anselmi
Rossa
Kató
A PÁL UTCAI FIÚK (1968)
A századelőn járunk, a budapesti VIII. kerületben két kisdiák csapat
vetélkedik egymással. A Pál utcai grundon játszó gyerekek tudomást
szereznek róla, hogy a fűvészkertben bandázó vörösingesek, élükön Áts
Ferivel, támadásra készülnek ellenük. Bokát választják vezérnek,
mindenki tiszti rangot kap, egyedül a vézna Nemecsek Ernő marad
közlegény, akit ráadásul később igaztalanul árulással vádolnak. Hűségét
bizonyítandó, a kisfiú egy később végzetesnek bizonyuló partizánakcióra
indul, majd elérkezik a nagy csata napja is.
Stáblista:
Szereplők
Nemecsek Ernő
Nemecsek édesanyja
Boka
Áts Feri
Geréb
Nemecsek édesapja
Rácz tanár úr
Csónakos
Csele
Weisz
Janó
A SÍPOLÓ MACSKAKŐ (1971)
A vidéki építőtáborba több tucat fővárosi diák érkezik. A fiúkkal
ismertetik a rendszabályokat és a következő napok programját.
Berendezkednek, ám hamarosan kiderül, jelenleg nincs munka a földeken. A
felügyelő tanárok nem akarják közölni a hírt a táborozókkal, ehelyett
különféle programokkal próbálják lefoglalni őket. A diákok gyorsan
rájönnek, mi a pótcselekvések valódi célja. A tábor rendje lassan
felbomlik, a fegyelmet egyre nehezebb fenntartani.
Stáblista:
Szereplők
Vincze Sándor
Tőkés Zoltán
Hasznos
Pataki Gábor
Schuller
Alkotók
- Szántó (Komlóssy) Annamária Gazdag Gyula
- Andor Tamás
- Illés Lajos
- Gazdag Gyula Györffy Miklós
- Gazdag Gyula
1950-ben járunk: a film főszereplője Pelikán József dunai gátőr, aki
egyedül neveli a gyerekeit. Nincs mit enniük, ezért titokban levágják
Dezsőt, a család disznóját, ami illegális feketevágásnak minősül.
Pelikán lebukik, börtönbe kerül, majd egy bizonyos Virág elvtárs színe
elé viszik, aki közli vele, hogy szükség van a hozzá hasonló régi,
megbízható kommunistákra, ezért különféle bizalmi pozíciókba nevezi ki.
Pelikán elvtársból így lesz gyors egymásutánban uszodaigazgató, a
Vidámpark vezetője és a Narancskutató Intézet feje, de megbízásai rendre
azzal végződnek, hogy valamilyen ballépést követően börtönbe kerül.
Virág elvtárs végül azt kéri tőle, hogy legyen koronatanú egy koncepciós
perben.
Stáblista:
Szereplők
Pelikán József
Virág Árpád
Dániel Zoltán
Gizi, Pelikán lánya
Bástya elvtárs
Gulyás Elemér
Virág detektívje
Vasutas
Operettszínész
Börtönigazgató
Miniszteri titkárnő
Alkotók
A TIZEDES MEG A TÖBBIEK (1965)
VIDEA.HU-N 10 RÉSZLETBEN, ELSŐ:
Magányos katona motorozik át a második világháborús frontvonalon. Lőnek
rá jobbról, lőnek rá balról, de fel se veszi. Zászlóaljától menekül,
amelynek zsoldját ellopta és kézigránátokba rejtette. Az ügyeskedő
tizedes rátalál egy elhagyott kastélyra, és az oda betévedő
szökevényekből hamar csapatot verbuvál maga köré. Ha kell, nyilas
honvédeknek, ha kell, oroszbarát kommunistáknak álcázzák magukat.
Mindent megtesznek, hogy túléljék a háborút.
Stáblista:
Szereplők
Molnár Ferenc
tizedes
Gálfy Eduárd zászlós
Albert
német tiszt
Barkányi hadnagy
Grisa
Gáspár Imre
Fekete Károly
Szijártó István
AGITÁTOROK (1971)
Az agitátor olyan személy, aki politikai nézeteket, eszméket hirdet.
Célja a hallgatóság meggyőzése, mozgósítása. 1919-ben, a rövid életű
Tanácsköztársaság idején lelkes fiatalok megalapítják a Magyar
Kommunista Párt intellektuális csoportját, és megkezdik az agitátorok
képzését. A nemes ideák, a szebb jövő ígérete fogja össze az eltérő
gondolkodású és vérmérsékletű csapatot. Az íróasztal mögül politizálók
elméleti rendszere és a hétköznapi valóság között nagy a szakadék. A
vezetők között heves viták zajlanak.
Stáblista:
Szereplők
Botos
Szentesi
Vitatkozó
Bőrkabátos
Marton
színész
AJÁNDÉK EZ A NAP (1979)
A harmincéves Irén minden vágya egy önálló lakás, hogy összeköltözhessen
szeretőjével, a családos Attilával. A férfi egyik ismerőse, az építési
vállalkozó Hevesi révén felcsillan a remény, de ahhoz, hogy pályázhasson
a nagyobb lakásra, előbb névházasságot kell kötnie a fiatal Gáborral.
Irén hitelt vesz fel szerény óvónői fizetésére, bolyong a szocialista
bürokrácia útvesztőiben, közben Hevesi és névleges férje is szexuális
ajánlatokkal zaklatja, és mire elérhető távolságba kerülne a beköltözés
napja, kiderül, hogy Attila mégsem akarja otthagyni a családját.
Stáblista:
Szereplők
ÁLLAMI ÁRUHÁZ (1952)
A fiatal, idealista Kocsis Ferencet az új állami áruház élére nevezik
ki. A munkáját számos lelkes kollégája segíti, de a régi igazgató
áskálódik ellene. A kirúgott férfi azt a rémhírt terjeszti, hogy a
szocialista termelés nem tud lépést tartani a vásárlók igényeivel.
Tömeghisztéria pattan ki, de a Kocsis vezette áruház sikerrel állja a
rohamot.
Stáblista:
Szereplők
Kocsis Ferenc
Ilonka
Glauziusz
Dániel
Boriska
Klimkó
Dancs
Dancsné
Bezzegh bácsi
AMERIKAI ANZIX (1975)
Az amerikai polgárháború utolsó napjaiban egy emigráns magyar
katonatiszt az ellenség helyzetét próbálja feltérképezni. A
negyvennyolcas forradalom veteránjai közül jó néhányan harcolnak az
északiak oldalán. A gyakorlatias Fiala, a honvággyal küzdő Boldogh és a
vakmerő Vereczky máshogyan élik meg a kényszerű emigrációt. A közelgő
béke híre különféle reakciókat vált ki belőlük.
Stáblista:
Szereplők
Vereczky Ádám
Fiala János
Boldogh
Fiala János hangja
ANGI VERA (1979)
Angi Vera fiatal segédápolónő egy kórházban. Amikor felszólal az
áldatlan körülmények ellen, leteremtik, de a kommunista párt a szárnyai
alá veszi. Ideológiai továbbképzésre küldik, a szállásért és ellátásért
cserébe agitátornak tanul. Közben beleszeret egyik tanárába, de a
szigorú iskola falai között nem tudja megélni a szerelmet.
Stáblista:
Alkotók
Szereplők
Angi Vera
André István, tanár
Traján Anna
Muskát Mária
Sas elvtárs
ANYÁM ÉS MÁS FUTÓBOLONDOK A CSALÁDBÓL (2015)
Berta, a középkorú újságíró 92 éves édesanyját ápolja. A demens
öregasszony néha a lányát, néha már magát sem ismeri meg, azonban
folyamatosan mesél. Elmondja a család százéves történetét, hogyan
költöztek Trianon után Erdélyből Debrecenbe, Debrecenből Budapestre,
Budapestről Tatabányára és így tovább. Mindig mentek, ha épp szorította
őket az aktuális rendszer: próbáltak kimaradni a történelemből.
Stáblista:
Szereplők
Gardó Berta / mama
magyar hangja
Barkó Lajos
Mille Sándor
mama
Gardó Berta (10
évesen)
Gardó Berta
Ilu
Dugó
Guszti
Vadoláh
Mrs. Weisz
Artúr
Alkotók
APA - EGY HIT NAPLÓJA (1966)
Egy apa nélkül maradt fiú akadályokkal teli felnőtté válását követjük
végig. A fiatal főhős sorra felidézi és saját fantáziájával színesíti az
1945-ben elhunyt apjával kapcsolatos emlékeit. Képzeletében az orvos
papa először rettenthetetlen ellenállóvá, majd százakat megmentő
ünnepelt hőssé nemesedik. Az időközben egyetemistává cseperedő fiút
egyre jobban nyomasztja az általa kreált mítosz és a korántsem annyira
izgalmas valóság feszültsége. Ha végre a saját útját szeretné járni, le
kell számolnia hamis apaképével.
Stáblista:
Alkotók
Szereplők
Takó
apa
kis Takó
anya
Anni
ÁRNYÉK A HAVON (1991)
Névtelen hősünk egy középkorú férfi, aki nem találja helyét az életében.
Tartozása van, egyedül él, felesége válna tőle. Egy nap az orra előtt
rabolnak ki egy postát, és a pénzzel teli zacskó az ő lába előtt landol.
Felkapja, elfut vele. Lányával együtt kénytelen menekülni, miközben
egyre szorosabbra zárul körülötte a hurok.
Stáblista:
Szereplők
a férfi
a lelkész
a férfi barátnője
Rebi, a férfi
kislánya
Alkotók
- Mag István
- Stenger Zsuzsa
- Kovács Attila
- Sas Tamás
- Kornis Anna
- Steven Reich Krzysztof Penderecki Szőllőssy András Sáry László
- Forgách András
- Janisch Attila
AZ ARANYEMBER (1918)
Ali Csorbadzsi, a kegyvesztett török pasa, lányával, Tímeával Komárom
felé menekül egy dunai gabonaszállító hajón. Krisztyán Tódor, a török
rendőrségi besúgó üldözi őket, mert szeretné megkaparintani a
kincseiket. A hajót Tímár Mihály kormányozza, aki az útközben
meglátogatott Senki szigetén beleszeret a gyönyörű és vadóc Noémibe.
Miután a pasa öngyilkos lesz, végrendeletében lányát a hajó
tulajdonosára, Brazovics Athanáz kereskedőre bízza. A hajó elsüllyed, de
Tímár Mihály így is megtalálja a mesés kincset a rakomány között. A
férfi az egészet megtartja magának, így Brazovics azt hiszi, hogy Tímea
teljesen földönfutó lett. Később Tímár feleségül veszi a cselédsorban
tartott lányt, mert korábbi tette miatt állandó lelkiismeretfurdalás
gyötri. Házasságuk nem boldog, hiszen mindketten másba szerelmesek.
Tímár titokban gyakran felkeseri a Senki szigetét, ahol Noémi gyermeket
is szül neki. A teljesen lezüllött Krisztyán Tódor rájön a dologra és
megpróbálja megzsarolni a párt. Eközben halálos balesetet szenved, és
mivel Tímár ruháit viseli, jó alkalmat teremt arra, hogy az a saját
halálhírét kihasználva végleg kivonuljon a társadalomból. Tímár új és
tiszta életet kezd a szigeten Noémival, a megözvegyült Tímea pedig
feleségül mehet régi választottjához, Kadisa kapitányhoz.
Mitől különleges?
Jókai Mór regényének három filmváltozata közül ez a legkorábbi. Sokáig elveszettnek hitték, de 1983-ban mégis előkerült a Bundesarchiv Filmarchiv koblenzi gyűjteményéből, melynek katalógusában A vörös félhold címen szerepelt. A restaurálásra 1995-ben került sor Londonban az Európai Unió filmörökség megőrzését célzó LUMIÈRE programjának támogatásával. Az igényes kiállítású film hű adaptációja az eredeti történetnek, melynek elsősorban egzotikumát és kalandos elemeit hangsúlyozza.
Jókai Mór regényének három filmváltozata közül ez a legkorábbi. Sokáig elveszettnek hitték, de 1983-ban mégis előkerült a Bundesarchiv Filmarchiv koblenzi gyűjteményéből, melynek katalógusában A vörös félhold címen szerepelt. A restaurálásra 1995-ben került sor Londonban az Európai Unió filmörökség megőrzését célzó LUMIÈRE programjának támogatásával. Az igényes kiállítású film hű adaptációja az eredeti történetnek, melynek elsősorban egzotikumát és kalandos elemeit hangsúlyozza.
AZ ÉN XX. SZÁZADOM (1989)
Dóri és Lili egypetéjű ikrek, akiket gyermekkorukban elválasztottak
egymástól. Míg az egyikük érzéki nagyvilági nővé cseperedik, a
másikukból érzékeny, kissé naiv lázadó lesz. 1899 szilveszterén ugyan
véletlenül elsuhannak egymás mellett egy vasútállomáson, bolyongásaik
során rendre elkerülik egymást, pedig még ugyanazzal a férfival is
összehozza őket a sors. A kíváncsi úriembert az új század forradalmi
találmányai ugyanúgy lenyűgözik, mint a két szeszélyes nő, akiket ő
sokáig egyetlen személynek gondol.
Stáblista:
Szereplők
Dóra/Lilii/Anya
Weininger Ottó
Thomas Edison
Anarchista fiú
Iker
Alkotók
- Lábas Zoltán
- Gyarmathy Ágnes
- Balogh Lívia Hardy Zoltán
- Máthé Tibor
- Enyedi Ildikó
- Enyedi Ildikó
- Rigó Mária
BIZALOM (1979)
Tombol a második világháború, amikor Katát a moziból kifelé jövet egy
rejtélyes férfi állítja meg: ne menjen haza, házkutatást tartanak náluk a
nyilasok. Férje a baloldali ellenállás fontos alakja, a mozgalom így
róla is gondoskodik, és egy külvárosi házban szállásolja el, ahol a
szintén álnéven rejtőzködő Bíró János feleségeként kell élnie. Az egy
fedél alá kényszerült bujdosók eleinte bizalmatlanok egymás iránt,
lassan azonban szerelem szövődik közöttük.
Stáblista:
Szereplők
Kata
Bíró János
Kata férje
János felesége
Pali
Hoffman
Bözsi
BUDAPESTI TAVASZ (1955)
1944 karácsonya Budapesten. A szovjet csapatok közelednek, két magyar
katonaszökevény tart a városba. Zoltán az elhagyott családi lakásban
húzná meg magát, de a rokonait találja a helyszínen. Itt próbálja
átvészelni a nyilasok uralmát a zsidó származású Jutka is. A két fiatal
szinte azonnal egymásba szeret. Míg a férfi szeretné túlélni az
ostromot, a katonatársa, Gozsó a partizánokhoz csatlakozik. Mikor Jutkát
elfogják, Zoltán is kénytelen cselekedni.
Stáblista:
Szereplők
Pintér Zoltán
Gozsó Bertalan
Jutka
Turnovszky
Turnovszkyné
Karaganov főhadnagy
Turumbek
BUÉK! (1978)
Három barát, három vegyészmérnök készül izgatottan a szilveszterre.
Másfél évig dolgoztak egy új fejlesztési terven, azt akarják újévkor
megünnepelni. Időközben új igazgatót neveznek ki, aki lehet, hogy
elkaszálja az eddigi munkájukat. A szilveszteri buliban megkeseredik
szájukban a pezsgő, amikor felszínre törnek a köztük lappangó
ellentétek.
Ha valaki arra kíváncsi, milyen volt a hetvenes években Magyarországon
élni, a BUÉK!-ot érdemes megnéznie. A levegő ólmos, az emberek
életvitelszerűen isznak, és a közérzetről mindent elmond a részeg Bálint
András, aki reggel 8-kor dörömböl be egy zárva lévő kifőzdébe, hogy
adjanak már ki neki egy bablevest a rács alatt. A rendező, Szörény Rezső
arról a kilátástalan, nyomott hangulatról tudósít, ami 1968 után
ellepte az értelmiséget. Az európai lázadásokat leverték, és
nyilvánvalóvá vált, hogy a szocializmust nem lehet megreformálni. Ebben a
világban már lázadni sincs értelme, maximum annyit tehet az ember, mint
Bujtor István, aki a film végén az erkélyről leköpi a várost. A BUÉK!
szomorú humorral ragadja meg a kádárkori pangást. Az emberek lézengenek,
sehová sem tartó, örök ideiglenességben élnek. Az ún. lakásprobléma
keseríti meg az életüket: az alacsony fizetésből nem tudnak saját lakást
venni, ezért az albérletüket újítják fel, mint a filmben Réka, aki egy
kisebb vagyont költ rá. Szörény a szilveszteri mulatozás közben szinte
észrevétlenül tárja fel az emberek életét átszövő megalkuvásokat. A
baráti társaság sunyiban elárulja egymást, egyikük félrelép, a másik
pedig titokban be a pártba. Hátba szúrja társait, a szövetségük
felbomlik, mert megmérgezi a politika és az őszintétlenség.
Stáblista:
Szereplők
Perjes Laci
Szathmáry Kati
Tárnok Gyuri
Tárnokné, Éva
Fodor, az új
igazgató
Szabó, minisztériumi
felettes
Réka
Titkárnő
Alkotók
https://ok.ru/video/322598144610
ISZKA UTAZÁSA (2007)
https://videa.hu/videok/kreativ/iszka-utazasa-5DJxnJ5Oxhvm2ljt
A film egy "igen-igen kemény világró"' szól: Iszka, a Déli Kárpátok bányavidékén az utcán nő fel, viszontagságos gyerekkora után idő előtti felnőtté érik, feketekereskedők hálójába kerül, miközben kalandos utazása során eljut a Fekete-tengerig.
JUTALOMUTAZÁS (1974)
https://ok.ru/video/40429292130
VIDEA.HU-N 8 RÉSZLETBEN, ELSŐ
https://videa.hu/videok/film-animacio/jutalomutazas-1.-darday-film-jutalom-hGn0djPmZq4Id2qU
A járási vezető örömteli hírt kap, egy úttörőt küldhetnek harminc napos
angliai jutalomutazásra. A hivatali gépezet azonnal munkához lát és meg
is találják a nyolcadikos Balogh Tibit. A fiú jól tanul, tud gitározni
és fizikai dolgozók a szülei, azaz tökéletesen megfelel a bürokrácia
elvárásainak. Az elvtársak gyorsan kiruccannak a faluba, összeszedik a
munkahelyről a szülőket és kis ünnepséget rögtönöznek. A zökkenőmentesen
dolgozó központ a megszeppent családdal ott helyben aláíratja a
papírokat, de Tibi anyja később meggondolja magát. Nem akarja elengedni a
fiát.
A Jutalomutazás fikciós dokumentumfilm, azaz olyan előre kidolgozott cselekményű játékfilm, amit eredeti helyszíneken, amatőr szereplőkkel forgattak.
A színházi dramaturgként dolgozó Dóra 32 éves, és nagyon szeretne már
családot, gyereket. Amikor megtudja, hogy barátjának felesége van, úgy
dönt, nem keresi tovább az ideális férjjelöltet, megpróbál helyette
minél gyorsabban teherbe esni. Miközben online társkeresőkkel
próbálkozik, és a mesterséges megtermékenyítés lehetőségét fontolgatja, a
társulatba, ahol dolgozik, új színész érkezik. A nőcsábász hírében álló
Tamással már az első nap összerúgják a port. Az ellentét
kibékíthetetlennek tűnik, mégis egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
Stáblista:
Szereplők
Dóra
Tamás
Zsófi
Paskó
Péter
András
Ali
Tivadar
Máramarosi
Saci
Ellenőr
Makai
Margit
Alkotók
CSALÁDI TŰZFÉSZEK (1979)
A fiatal Irén apósáék szoba-konyhás, komfort nélküli lakásában él
nyolcadmagával együtt. A kényszerű összezártság miatt mindennaposak a
konfliktusok, és a helyzet akkor sem fordul jobbra, amikor a nő férje,
Laci, a sorkatonai szolgálatát letudva, hazatér. Pénzük továbbra sincs
arra, hogy elköltözzenek, Irén hiába jár be minden héten a hivatalba,
ott sem tudják semmivel bíztatni. Apósa folyamatosan szítja a
feszültséget, hűtlenséggel vádolja, és szép lassan a házassága is
megromlik.
A többi, hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján készült, „lakáskérdést”
tárgyaló filmhez (A kedves szomszéd, Köszönöm, megvagyunk, Ajándék ez a
nap) hasonlón Tarrt sem igazán a probléma társadalmi-közéleti vetülete
érdekli, hanem az emberi viszonyrendszerek alakulása, a kilátástalannak
tűnő helyzetekben megmutatkozó érzelmek és szenvedélyek kölcsönhatása. A
Családi tűzfészek – a vele laza trilógiát alkotó Szabadgyaloggal (1981)
és Panelkapcsolattal (1982) együtt – kevésbé él a stilizáció
eszközével, mint az életmű Őszi almanachhal kezdődő második, mélyebb
rétegekig eljutó második fele. Tarr itt még hagy teret a fanyar humornak
– emlékezetes, önmagán túlmutató jelenet, amikor az após a lányával
közösen megpróbálja összeragasztani a kettétört népköztársaság-címert –,
él az ironikus ellenpontozás eszközével – a legnagyobb nyomorúság
közben felcsendülnek a Tolcsvay-trió gúnyos slágerei –, és a szereplői
is elsősorban hús-vér figurák. A filmben ugyanakkor nyomokban már ott
vannak a későbbi Tarr-motívumok csírái, a (kör)bezártság és a
determináltság élménye. A lakáshiány a Családi tűzfészekben nem átmeneti
állapot, hanem permanens, megváltoztathatatlan pokol.
Stáblista:
Szereplők
Laci
Irén
Laci apja
Laci anyja
Krisztike
Alkotók
- Tolcsvay Béla Szörényi Szabolcs Móricz Mihály Bródy János Tolcsvay László
- Pap Ferenc Mihók Barna
- Tarr Béla
- Tarr Béla
- Kornis Anna
Cséplő Gyuri intelligens, ambiciózus fiatalember, a helyi roma közösség
vezéralakja. Szeretne kitörni a szegénységből, a zalai cigánysorról
Pestre indul munkát keresni. A fővárosban nehezen találja a helyét. Bár
becsülettel dolgozik, a fizikai munkások kilátástalan helyzetével
szembesül. Végül hazautazik a családhoz és a barátokhoz, de a putriban
nem tud többé élni.
A film a cigányokról szerzett szociológiai ismereteket játékfilmes
formában ragadja meg. Nem a konkrét történet a lényeg, a roma munkások
sorsát a helyszínek, az arcok, a szóhasználat vagy a gesztusok rajzolják
ki. A Cséplő Gyurit szó szerint az élet írja, a stáb a valóság
darabjaiból építkezik. A különböző jeleneteket a címszereplő Cséplő
György tartja egyben. A szereplőválasztás tökéletes, a férfi ösztönösen
közel engedi magához a kamerát. Személyisége átüt a képeken, magával
ragadja a nézőt akkor is, ha nem érdeklődik e súlyos társadalmi kérdések
iránt.
Stáblista:
Szereplők
CSINIBABA (1997)
A lakóközösség reggele a lelkiismeretes tömbbizalmi, Simon bácsi
híreivel és közleményeivel indul. 1962 augusztusa van, a mozik az Édes
életet játsszák, a rádió ontja magából a fülbemászó slágereket. A
Kommunista Ifjúsági Szövetség “Ki mit tud?” vetélkedőt szervez. A
győztes produkció részt vehet a Világifjúsági és diáktalálkozón a távoli
Helsinkiben. Mivel a finn főváros az áhított nyugaton van, a felhívás
sokak fantáziáját megmozgatja.
Tímár Péter a korszak unalomig ismert slágereivel játszik, a szövegek
jelentését értelmezi át. A dalokhoz társított jelenetek nemcsak
viccesek, de a kritikai éltől sem mentesek. A hatás kettős, hisz
nosztalgiázva nevethetjük ki a szocializmus giccses látszatvilágát. A
Csinibaba nem realista korrajzot tár elénk, inkább egy keserédes
hangulatot ragad meg. Mint a saját emlékeink, a film is kiszakad a
történelemből, és az erőteljes stilizáció miatt sajátos zárványként
működik. A néző nevet a csetlő-botló hősökön, de rögtön a szívébe is
zárja őket.
Stáblista:
Szereplők
Simon bá'
Cézár
Purábl Kúnó
Kalauznő
Margit
Etelka
Ernestin
Aranka
Attila
Félix
Mancika
Angéla apja
Alkotók
- Rózsa János
- Kispál és a Borz Bágya András Fényes Szabolcs Majláth Júlia Nádas György Tamás Deák
- Pártényi Zsuzsa
- Szatmári Péter
- Tímár Péter
- Márton Gyula
- Tímár Péter
- Tímár Péter
A mérnöki pályát taxisofőrködésre cserélő Simon Józsefet két idős
hölgyutasa meglopja. Az elvált, adósságban úszó férfi hiába fordul a
rendőrséghez, nem hisznek neki, de még a főnöke is arra gyanakszik, hogy
saját maga tüntette el a pénzt. Simon tehetetlen dühében maga kezd
nyomozásba, és hamarosan meg is találja a profi tolvajokat. Előbb az
egyikük kutyáját, majd a lányát rabolja el, és pénzt követel a szabadon
engedésükért cserébe. A megzsarolt asszony a tiltás ellenére a
rendőrséghez fordul, és ettől kezdve Simon számára már nincs visszaút.
Nem András Ferenc találta fel a magyar bűnügyi filmet, de ő volt az, aki
új alapokra helyezte. A szocialista krimikből hiányzott a
társadalomkritika, a bűn mindig kívülről érkező fenyegetést jelentett,
magánnyomozókra pedig nem volt szükség, hiszen a rendőrség
kompetenciáját nem lehetett megkérdőjelezni. A Dögkeselyű több
szempontból is szakított ezzel a hagyománnyal. Egyfelől elmosta a
határokat a bűnöző és a kisember közt, egy tisztes polgárból teremtett
muszájgengsztert, akit valójában nem is a pénz, hanem a becsületének
visszaszerzése motivál. Másfelől a közeg, Budapest sem makulátlan
kulissza, a bűn itt már nem anomáliának számít, éppen ellenkezőleg, egy
olyan világot mutat be a film, amelyben szinte lehetetlen tisztességesen
boldogulni, és ahol mindenki megpróbálja kijátszani a rendszert
sefteléssel, ügyeskedéssel. Harmadrészt a Dögkeselyű az első olyan film,
amely miközben életszagú figurákat és helyzeteket teremtett, a krimi, a
thriller, az akciófilm, sőt a film noir szabályait is sikeresen
adaptálta a hazai környezetre. Ragályi Elemér operatőr képein Budapest
nyomasztóan szürke városi dzsungel, amelyben még a ponyvák lapjaira
kívánkozó fordulatok is hitelesnek hatnak; az autós üldözés is majdnem
olyan izgalmas, mint a hollywoodi filmekben, Cserhalmi György pedig
tökéletesen hozza az ellenséges világgal dacoló magányos antihős
figuráját.
Stáblista:
Szereplők
Simon József
Roska Cecília
Roska Mária
Roska Erzsébet
Siska főhadnagy
Kati
Kovács százados
Ági
Kowarski Előd
Nyomozó
Taxisofőr
Johanna
Kowarskiné
Alkotók
- Csengey Emőke
- Statter Mária
- Ragályi Elemér
- Kovács György
- András Ferenc
- Munkácsy Miklós
- András Ferenc
- Morell Mihály
EGÉSZSÉGES EROTIKA (1985)
A semmi közepén épült ládagyárban (amit a szereplők következetesen csak
„ladagyárként” emelegetnek) pang az üzlet. A munkásnők rendületlenül
gyártják a faládákat, de a készlet csak halmozódik az udvaron, nem
nagyon kell senkinek. A gyár naplopásban jeleskedő igazgatója (és
egyetlen férfi dolgozója) próbálja őrizni a tekintélyét, mérsékelt
sikerrel. Egy nap simlis üzemi tűzoltó érkezik, és balesetvédelmi okokra
hivatkozva rejtett ipari kamerák telepítését javasolja. Természetesen a
női öltöző sem maradhat ki, ami végül fellendíti az eladásokat. Sorra
érkeznek az üzletkötők, és némi kukkolás fejében kamionszám rendelik a
ládákat.
A korabeli hivatalos nyelv frázisai a kontextusból kiragadva, erősen
torzítva és megnyesve kimondottan vicces hatást keltenek. Az Egészséges
erotika ezzel is a fontoskodó bürokrácia impotenciáját röhögi ki, amit
kétértelmű szójátékokkal is hangsúlyoz. A film önálló világot teremtve
az átfogó kórkép helyett a rendszer abszurditását mutatja meg.
Stáblista:
Szereplők
Falkay elvtárs
Bozody
Elnök
Ibike
Hajdúné
Párttitkár
EGY ŐRÜLT ÉJSZAKA (1970)
Az élelmiszerboltba közvetlenül zárás előtt két sima modorú férfi
érkezik. Először a kiszolgálás és az áru miatt reklamálnak, később
közlik a vezetővel, nem egyszerű vásárlók, hanem ellenőrök. Körbejárják a
boltot, megvizsgálják a raktárat, és teljes leltározást rendelnek el. A
dolgozóknak végig a helyszínen kell maradniuk, amit zúgolódva tudomásul
vesznek. A vizsgálat során mindenféle gyanús ügyletre derül fény, de az
ellenőrök szándékai sem teljesen tisztességesek.
A film népszerű műfajokat keverve mesél a szocializmus működéséről. A
feszes, zárt térben játszódó történet a krimi, a thriller és a vígjáték
megoldásait használva tart görbe tükröt a korabeli társadalom elé. Az
író-rendező Kardos Ferenc a jelent vizsgáló történelmi parabolák
módszereit a tömegfilm könnyedebb eszközeivel oldja. Az Egy őrült
éjszaka egyszerre szatirikus és indulatos, illetve kiábrándultan keserű
és groteszk. A szándékoltan abszurd, túlzó fordulatokkal teli
forgatókönyv a hatalommal szembeni viselkedési módokat, a tipikus
nyelvhasználatot parodizálja.
A fekete kabátos ellenőrök zsarnoki játszmái, a boltvezető
alakoskodása, a fehér köpenyes alkalmazottak tétovasága a szocialista
rendszer működéséről mesélnek. A szereplők között senki sem akad, akinek
ne lenne valami apróbb stiklije. A film operatőre, Kende János a szűk
helyszínen is látványos kameramozgásokkal dolgozik. Kardos és Kende a
Jancsó Miklós korai filmjeit jellemző sodródást egy teljesen más
szituációban és stílusban fogalmazza újra. Az Egy őrült éjszaka figurái
valójában nem irányítói az eseményeknek, a köztük lévő viszonyok
percről-percre változnak. A kialakult helyzetben előbb-utóbb mindenki
bűnrészessé válik.
Stáblista:
Szereplők
ellenőr
Lajos
Évike, Lajos
felesége
Józsi
Gyula
Kati
Sári
Egy tiltott szerelem története két nő között az ötvenes évek kommunista
diktatúrájában. Éva szókimondó újságíró, aki nem kap munkát, amíg az
Igazság nevű lap főszerkesztőjének, Erdős elvtársnak meg nem tetszik a
szenvedélyes igazságszeretete. Az újságnál találkozik Líviával, akibe
első látásra beleszeret. Szerelmüket csak titokban, lopva tudják
megélni, és a helyzetet tovább nehezíti, hogy Lívia katonaférje a belső
elhárításnál dolgozik…
Az Egymásra nézve az első (és a rendszerváltás előtt az egyetlen) magyar
film, amely nyíltan és pozitívan mutatja be az azonos neműek szerelmét.
Bár Magyarországon 1961-től nem büntették a homoszexualitást, a
melegség tabutémának számított, amivel sokáig a filmszakma sem
foglalkozott. Makk Károly érzékenyen és összetetten mutatta be a két nő
között kivirágzó szerelmet, és nem zárkózott el a meztelenség, az
intimitás, a szexuális vágy vagy épp a frusztráció bemutatásától sem.
Nemcsak a társadalom elítélő tekintetét, de azokat a belső vívódásokat
is elemi erővel láttatta, amit a házas Lívia él át, aki fizikailag már
nem vonzódik a férjéhez, és talán egész életét rejtőzködő leszbikusként
élte le. Az Egymásra nézve attól válik többé egy tabutörő melegfilmnél,
hogy a szerelmi melodrámába éles rendszerkritikát vegyít. Az újságíró
Éva szálka a hatalom szemében, riportjaiban őszintén írja meg a
szocializmus visszásságait, például az erőszakos téeszesítést.
Homoszexualitása csupán ürügy a hatalom számára, hogy ellehetetlenítsék.
Stáblista:
Szereplők
Szalánczky Éva
Lívia
Erdős elvtárs
Horváth Dönci, Lívia
férje
Fiala
Szklabonya
Magda
Blindics őrnagy
Alkotók
- Galgóczi Erzsébet Makk Károly
- Andor Tamás
- Giorgio Moroder Dés László Másik János
- Galgóczi Erzsébet
- Makk Károly
- Sivó György
Monori a Teleki téri piac királya. Úgy véli, az életnek csak a pénz ad
értéket: azzal vásárol árut, zsarol meg embereket, és köt üzletet még a
halállal is, amikor diftériás lesz az unokája. Monori alól azonban
kiszalad a talaj, ahogy csúszunk bele a kommunizmusba, és a pénz is
elveszíti az értékét az új ideológia hatalomra kerüléséve
Az Eldorádó a rendszerváltás emblematikus filmje, amelynek története
ugyan a második világháború végétől az ’56-os forradalom kirobbanásáig
ível, de valójában a rendszerváltozásokkal járó értékvesztésről mesél.
Bereményi a kommunizmusba tartó átmenetet nem a Rákosi-kor
visszaéléseiben, az ÁVO-s terrorban vagy a koncepciós perekben ragadja
meg, hanem a világkép megváltozásában, amely a pénz helyére az
urambátyámos kapcsolatokat, és így a korrupciót állítja. A harácsoló
kapitalista fölött az Eldorádóban eljár az idő, pedig Monori megelőzte
korát, és ennek köszönhetően Bereményi filmje a rendszerváltás után vált
csak igazán aktuálissá. Időtlenségét nemcsak az értékválságról alkotott
gondolatmenete, hanem Kardos Sándor bravúros operatőri munkája is
kidomborítja, aki egyszerre fest realisztikus képet az átmeneti időszak
koszlott Budapestjéről és szürreális látomást a sarkaiból kiforduló
világról. Imbolygó, szorongást keltő kézikamerázása, hol vörösben, hol
másvilági fehérben fürdő képei drámai erővel festik fel a kisemberen
átnyúló történelem árnyékát, de élénken jelenítik meg a gyermek nyüzsgő
világát is, akinek a szemszögéből elénk tárul Monori története.
Stáblista:
Szereplők
Monori Sándor
Rózsi, Monori
felesége
Marika, Monoriék
lánya
Berci
nyomozó
Temesvári Miklós
Imi Valkó
Valkó Imike
EMBEREK A HAVASON (1942)
11 RÉSZLETBEN MEGTEKINTHETŐ A VIDEA.HU-N, ELSŐ ITT:
Csutak Gergő favágó feleségével és újszülött kisfiával fent él az
erdélyi havasok háborítatlan világában, amikor megérkeznek a fakitermelő
részvénytársaság emberei. Vezetőjük szemet vet Annára, Gergő
feleségére, ezért munkát ajánl a férfinek. Egy nap, a férj távollétét
kihasználva, megkörnyékezi a nőt, aki menekülés közben szakadékba zuhan,
és súlyosan megsérül. Gergő mindent megtesz Anna gyógyulásáért, de a
bosszúról sem mond le.
A születését követő első pár évtizedben a magyar film többnyire
szórakoztatóipari termékként vagy a politikai propaganda eszközeként
működött. A hazai rendezők közül elsőként Szőts István szakított ezzel a
szemlélettel, a filmre ő nem „fotografált színpadként”, hanem önálló
művészeti ágként tekintett. Tudatosan és expresszíven használta a képi
kifejezőeszközöket, a beállításokat, a kreatív montázsokat, a
fény-árnyék játékokat, a kamerát pedig kihozta a műtermek hamis
világából a „valóságba”. Sztárok helyett amatőrökkel forgatott, akik
saját magukhoz hasonló egyszerű, hétköznapi embereket alakítottak.
Az Emberek a havason ennek az újfajta művészi hitvallásnak a jegyében készült. Szőts eredeti helyszíneken, Erdélyben forgatott, felvételein a vadregényes táj önálló szereplővé lép elő, totálképei a fenyvesekről vagy a ködben úszó hegygerincekről nem illusztrációként szolgálnak, hanem ember és természet kozmikus egységét fejezik ki. A kor sematikus műfaji filmjeihez képest a Nyírő József novellái által ihletett történet figyelemre méltóan összetett és rétegzett. Realista miliője és emberábrázolása ellenére nézhető melodrámaként vagy balladaként, de az alapkonfliktusban még a klasszikus western motívumai is felfedezhetők. Beskatulyázni ideológiailag sem egyszerű, nem véletlen, hogy hol „túl katolikusnak”, hol „panteisztikus újpogánynak” tartották.
Az Emberek a havason ennek az újfajta művészi hitvallásnak a jegyében készült. Szőts eredeti helyszíneken, Erdélyben forgatott, felvételein a vadregényes táj önálló szereplővé lép elő, totálképei a fenyvesekről vagy a ködben úszó hegygerincekről nem illusztrációként szolgálnak, hanem ember és természet kozmikus egységét fejezik ki. A kor sematikus műfaji filmjeihez képest a Nyírő József novellái által ihletett történet figyelemre méltóan összetett és rétegzett. Realista miliője és emberábrázolása ellenére nézhető melodrámaként vagy balladaként, de az alapkonfliktusban még a klasszikus western motívumai is felfedezhetők. Beskatulyázni ideológiailag sem egyszerű, nem véletlen, hogy hol „túl katolikusnak”, hol „panteisztikus újpogánynak” tartották.
Stáblista:
Szereplők
Gergely
Anna
Gergő, a gyermekük
Üdő Márton
kalauz
Alkotók
ÉNEK A BÚZAMEZŐKRŐL (1947)
Dúl az első világháború. A férfiak az orosz fronton, az alföldi falu
földjein nők és öregek dolgoznak. A hadifogságból hazaszökött Ferenc a
szomszédnál találja a kisfiát. Felesége halála után katonatársa családja
vette magához a gyereket. A férfi rossz híreket hoz, Rókus még
Szibériában meghalt. Ferenc idővel közel kerül az özvegyhez.
Összeházasodnak, de a múlt árnyai fenyegetik a boldogságukat.
Stáblista:
Szereplők
Ferenc
Etel
Öreg
Szüle
Messzi Gyurka
ERNELLÁÉK FARKASÉKNÁL (2016)
Farkasékhoz az éjszaka közepén váratlanul betoppan a feleség nővére,
családostul. Ernelláék egy év után Skóciából érkeztek haza, az állandóan
civakodó Farkasék kénytelenek befogadni őket. A váratlan együttlét régi
sérelmeket hoz felszínre, de az új helyzetben mindenki kénytelen a
saját életével is szembenézni.
Stáblista:
Szereplők
Ernella
Eszter
Farkas
Albert
Laura
Brúnó
Sanyi
Imola
Alkotók
- Hajdu Szabolcs
- Hajdu Szabolcs
- Szalai Márk Tímár Gergely K. Kovács Ákos Simon Tamás Kisteleki Márton Gajdics Dávid Chilton Flóra Hejüsz Betti Tóth Levente Pásztor Péter Szilágyi Gábor Miskolczi Péter Bántó Csaba
- Konkol Máté
- Herner Dániel Muhi András Ferenczy Gábor Muhi Zsófia
- Hajdu Szabolcs Török-Illyés Orsolya
- Zándoki Bálint
- Muhi Zsófia
- Papp Szilvia
- Kemény Eszter
ESZKIMÓ ASSZONY FÁZIK (1983)
Laci, az ismert zongoraművész beleszeret a gyönyörű Mariba. A titokzatos
nő egy süketnéma állatkerti gondozó felesége. Bár nem tud egyértelműen
dönteni a két férfi között, végül Lacihoz költözik. A pár nyaralni megy
és zenekart alapít, de az idilli együttlét nem tarthat sokáig. Hamarosan
felbukkan a férj, és Mari énekesnői karrierje is egyre magasabbra ível.
A közelgő tragédia elkerülhetetlen.
Stáblista:
Szereplők
Laci
János
Mari
Mari barátnője
EZ TÖRTÉNT BUDAPESTEN (1943)
Dr. Orbói István ügyvéd képviseli Pataky Elemér unokahúgát a
válóperében. A vidéken élő Pataky úr felutazik Pestre, hogy Orbóival
tárgyaljon, és a hirtelen jött szabadságot arra is kihasználja, hogy
idegen hölgyekkel ismerkedjen. Amikor szigorú felesége váratlanul
megérkezik, azzal menti magát, hogy a társaságában üldögélő hölgyet az
ügyvéd hitveseként mutatja be. Dr. Szikszay Erzsébet belemegy a játékba,
és nem árulja el, hogy ő is ügyvéd, aki éppen az alperesnek dolgozik. A
félreértéseken alapuló vígjátékban az eszes és büszke nő móresre
tanítja az önhitt férfiakat, végül azonban maga is a szerelem csapdájába
esik, így a történet egy valódi házassági ajánlattal zárul.
Stáblista:
Szereplők
Dr. Szikszay
Erzsébet
dr. Orbói István
Pataky Elemér
Ilonka
Berci, Orbói inasa
Alkotók
FEHÉR TENYÉR (2005)
Egy fiatal tornász, Dongó Miklós pályafutását követjük, nagyjából a
kezdetektől körülbelül harminc éves koráig. A fiú kisiskolásként
kénytelen elszenvedni a felkészüléssel járó kegyetlen testi-lelki
fenyítéseket. A felnőtt Dongó Kanadában maga is edzősködik, de az
otthonról hozott módszerekkel arrafelé nem boldogul. Kyle, az öntörvényű
fiatal tehetség a tanítványa és a vetélytársa lesz. A két sportoló a
debreceni tornász-világbajnokság döntőjében csap össze.
Stáblista:
Szereplők
Dongó Miklós
Kyle Manjak
Papa
Puma
Mama
Dongó, 10 évesen
Doktor
Ippolo
Riporter
Alkotók
- Esztán Mónika
- Angelusz Iván Pataki Ági Reich Péter Mathieu Kassovitz Kovács Gábor
- Berzsenyi Krisztina
- Nagy András
- Darvas Ferenc
- Hajdu Szabolcs
- Hajdu Szabolcs
- Politzer Péter
Pásztor Balázs vasutas édesapját egy jelentéktelen kihágás miatt az
50-es éekben internálják, őt pedig „politikai okok” miatt nem veszik fel
az egyetemre. A filmrendezőnek készülő fiú földmérőnek áll, és egy
görög partizánnal, Iliásszal, valamint gyönyörű feleségével
tanyaközpontot kezd építeni. A parasztok rajtuk kérik számon az állam
hamis ígéreteit, idealista elhivatottságuk hamar tragédiába fullad.
Balázs később a cigányok sanyarú sorsába is bepillant, és a
szocializmust illető kétségei tovább erősödnek.
Stáblista:
Szereplők
Pásztor Balázs
Balázs apja
Balázs anyja
Ilias
János bácsi
Balázs nagyapja
Főiskolai tanár
Kerék András
Géza bácsi
FÉNYES SZELEK (1968)
Nem sokkal a második világháború lezárulása után járunk, a helyszín egy
vidéki katolikus papi líceum. Ide vonul be egy csapat fiatal és lelkes
népi kollégista, azzal a céllal, hogy meggyőzzék a papnövendékeket az
új, kommunista társadalom szükségességéről. Vezetőjük, Laci (Balázsovits
Lajos) hisz a nyílt és konstruktív vitában, de a csoport radikálisabb
frakciója felülkerekedik, és leváltják őt. Az új vezetők, Jutka (Drahota
Andrea) és Teri (Kovács Kati) agresszívebb módszerekkel próbálnak a
papnövendékekre hatni, a túlkapások miatt azonban a párt illetékesei
őket is menesztik.
Stáblista:
Szereplők
Fekete Laci
Lantos Jutka
Szabó Teréz
Kozma
András
Kovács, a kollégiumi
szövetség vezetője
Kellér atya
Feri
Molnár
FOTÓGRÁFIA (1972)
Két fiatalember, egy fényképész és egy retusőr járja a vidéki
Magyarország falvait. Hol hivatalos eseményeken, esküvőkön, lakodalmakon
fotóznak, hol természetes, hétköznapi pillanatokat örökítenek meg.
Útjuk során kiderül, hogy a retusálatlan felvételek nem kelendőek,
alanyaik nem akarnak a nyers valósággal szembesülni. A film utolsó
harmadában, egy szokványosan induló beszélgetés során tudomásukra jut
egy régi családi tragédia, és megpróbálnak utánajárni a történteknek.
Stáblista:
Szereplők
Alkotók
HALÁLOS TAVASZ
Dr. Egry Iván revolverével öngyilkosságot követ el egy hotelszobában.
Ezután visszatérünk a múltba, hogy megtudjuk, hogyan jutott el tettéig. A
történet Ralben Edit nevű úrilánnyal való véletlen megismerkedésével
kezdődik, akivel végzetes szerelmi viszonyba bonyolódnak. Iván szeretné
feleségül venni Editet, de addig is egy titkos, budai bérleményben
találkoznak. Az elővigyázatosságra azért van szükség, mert Edit
Ahrenberg gróf jegyese. Bár a kedves és tisztességes Nagy Józsa
megfelelő partner lehetne Iván számára, őt mégis fogva tartja a másik nő
iránt érzett végzetes szenvedély. Iván nem tud választani az ismét
felbukkanó Edit és Józsa között, és kilátástalanságában úgy dönt,
eldobja magától életet.
Stáblista:
Szereplők
Dr. Egry Iván
Ralben Edit
Nagy Józsa
Ralben kegyelmes
Boskó Pál
Ahrenberg gróf
Nyúl Béla jelentéktelen tanár egy jelentéktelen iskolában, de a
Hannibálról írott tanulmányára felfigyelnek. A középkorú, meghunyászkodó
Nyúl azt hiszi, eljött élete nagy pillanata, és végre elismerik
munkásságát. Pezsgőzik, szivarozik, kirúg a hámból, és csak másnap ébred
rá: a fasizmus benne találta meg a szimbolikus ellenséget, akivel
látványosan leszámolhat.
A Hannibál tanár úr a szürke kisember politikával folytatott harcának
örökérvényű története. Fábri Zoltán mesteri húzása, hogy egyszerre
nyújtja a fasizmus fajgyűlöletének és a Rákosi-rendszer koncepciós
pereinek könyörtelen szatíráját. A hangzatos szlogenekkel manipulálható
tömeget figurázza ki, amely az egyik pillanatban még élteti, de ha a
Nagy Testvér úgy parancsolja, már felkoncolná Nyúl Bélát.
Stáblista:
Szereplők
Nyúl Béla
Nyúlné
Manzák
Hannibál
Lola
Vidrozsil
Muray
Vogelmayerné
Alkotók
HÁZ A SZIKLÁK ALATT (1958)
Kós Ferenc megtörten, betegen tér haza a második világháborúból.
Felesége halott, a balatoni bazalthegy lábánál álló házát és kisfiát a
sógornője gondozza. A testileg és lelkileg is torzult Tera titokban
szerelmes a férfiba. Túlzó gondoskodásával megpróbálja elszigetelni a
világtól. Ferenc azonban a gyönyörű és vonzó Zsuzsába szeret bele, akit
feleségül vesz. Terát mégsem tudja elküldeni a háztól. A fiatal pár
kénytelen egy fedél alatt élni a féltékeny nővel.
Stáblista:
Szereplők
Kós Ferenc
Tera
Zsuzsa
Alkotók
HIDEG NAPOK (1966)
Egy szűk börtöncellában négy vádlott várakozik. A bíróság a több ezer
ártatlan civil áldozatot követelő 1942-es újvidéki vérengzésben való
aktív részvétellel vádolja őket. A különböző rangban és poszton szolgált
egykori katonák beszélgetni kezdenek és visszaemlékeznek, merre voltak,
milyen parancsokat kaptak és mit láttak a három fagyos napban. Az
eltérő nézőpontú elbeszélesek során szörnyű titkok kerülnek napvilágra.
Stáblista:
Szereplők
Büky őrnagy
Tarpataki főhajónagy
Szabó tizedes
Pozdor zászlós
Rózsa
HUKKLE (2002)
VIDEA.HU-N 4 RÉSZBEN, ELSŐ:
Közelebbről meg nem határozott magyar falu idilli képei váltják egymást.
Egy bácsika kiül a háza elé, csuklik a padon. A kocsmában isznak és
tekéznek a férjek, az asszonyok a varrodában dolgoznak. Egy nénike
virágot szed a mezőn. A szántóföldeken aratnak, a búzából liszt lesz,
majd abból nokedlit gyúr a városiakat váró mama. A helyi rendőrnek
lassan szemet szúr, hogy a férfiak egészsége hirtelen megromlott. A
faluban szaporodnak a halottak.
Stáblista:
Szereplők
Csuklik bácsi
Rendőr
Bába
Városi papa
Városi anya
Tulaj
Városi kislány
Alkotók
- Zányi Tamás
- Böhm András Bereczky Csaba
- Barna Balázs Gryllus Samu
- Pohárnok Gergely
- Pálfi György
- Pálfi György
- Marinkás Gábor
HÚSZ ÓRA (1965)
Riporter érkezik a faluba, hogy felgöngyölítse, mi történt ott ’56-ban.
Miért lőtt rá legjobb barátjára Balogh Anti? És miért ölte meg az ávós
Varga Sándor a gyerekkori barátját? Sorra járja a házakat, beszélget az
emberekkel, halmozódnak a tragédiák. Kiderül, hogyan tett tönkre a
barátságokat a politika, mibe rokkantak bele a falusiak.
Stáblista:
Szereplők
Riporter
Varga Sándor
Jóska
Balogh Antal
Kiskovács
Kocsis Béni
Ifjabb Varga Sándor
Vencel György
Kiss doktor
Balogh Antal fia
Pali
Cuha András
Kocsis Benjáminné,
Ilonka
Tanácselnök
Bertók Jani
István bácsi
Jóska felesége
Ifjabb Kocsis Béni
Alkotók
HYPPOLIT A LAKÁJ (1931)
Schneider Mátyás sikeres és tehetős fuvarozási vállalkozó, akinek
felesége egy napon új lakájt fogad a házhoz. Hyppolit korábban egy grófi
családnál szolgált, ezért az úrhatnám asszony azt reméli, hogy
jelenléte az óbudai Schneider-villát is előkelővé teszi. A diktatórikus
módszereket alkalmazó lakáj új rendet vezet be, és az arisztokraták
szokásait erőlteti a családtagokra. Eközben az egyszerű és tisztességes
Benedek István mérnök udvarol Schneider lányának, Terkának, azonban a
rátarti mama az ő helyében is inkább a jó kapcsolatokkal rendelkező
Makács urat látná szívesen. A helyzet mindenkinek egyre kényelmetlenebb,
de már ki van tűzve Terka és Makács eljegyzési estélyének időpontja. Az
ünnepségen aztán kitör a botrány, mert Schneider úrnak végképp elege
lesz.
Stáblista:
Szereplők
Hippolyt
Schneider Mátyás
Benedek István
Terka
Schneiderné
Julcsa
Makács
Tóbiás
Alkotók
ÍGY JÖTTEM (1964)
A második világháború végnapjai, valahol Magyarországon. Szedett-vedett
csapat próbál átjutni a határon, de a gimnazista fiú az utolsó
pillanatban visszafordul. Orosz fogságba kerül, mégis szerencséje van.
Egy romos tanyára vezénylik, ahol egy sebesült szovjet katonával együtt
kell néhány tehénre vigyázniuk. Bár nem beszélik egymás nyelvét,
nagyjából egykorúak. Lassanként valamiféle barátság szövődik közöttük,
és együtt élvezik a békés nyári napokat.
Stáblista:
Szereplők
ISMERI A SZANDI MANDIT? (1969)
https://ok.ru/video/87415589505
https://videa.hu/videok/film-animacio/ismeri-a-szandi-mandit-1969-agardy-gabor-dajka-margit-jDN2zl5vL60PPTH0
Juli, a naiv fiatal lány a modern mintaüzembe jelentkezik nyári gyakorlatra. Az apja is ott dolgozik, így azonnal felveszik, de tökéletesen értelmetlen feladatokat kell elvégeznie. A vegyi gyárban persze senki sem végez hasznos munkát. A nők a fűben heverésznek, a férfiak őket kukkolják. Az igazgató sem kivétel, ő a hétvégi hajómodell-versenyre készül. Juli végül mégis úgy dönt, az iskola elvégzése után itt szeretne dolgozni.
https://ok.ru/video/87415589505
https://videa.hu/videok/film-animacio/ismeri-a-szandi-mandit-1969-agardy-gabor-dajka-margit-jDN2zl5vL60PPTH0
Juli, a naiv fiatal lány a modern mintaüzembe jelentkezik nyári gyakorlatra. Az apja is ott dolgozik, így azonnal felveszik, de tökéletesen értelmetlen feladatokat kell elvégeznie. A vegyi gyárban persze senki sem végez hasznos munkát. A nők a fűben heverésznek, a férfiak őket kukkolják. Az igazgató sem kivétel, ő a hétvégi hajómodell-versenyre készül. Juli végül mégis úgy dönt, az iskola elvégzése után itt szeretne dolgozni.
Stáblista:
Szereplők
Juli
Piroska
főmérnök
a felesége
Sáfrányné, a
portásnő
Piroska anyja
cukrász
Olajos
Szabó mérnök
ISZKA UTAZÁSA (2007)
https://videa.hu/videok/kreativ/iszka-utazasa-5DJxnJ5Oxhvm2ljt
A film egy "igen-igen kemény világró"' szól: Iszka, a Déli Kárpátok bányavidékén az utcán nő fel, viszontagságos gyerekkora után idő előtti felnőtté érik, feketekereskedők hálójába kerül, miközben kalandos utazása során eljut a Fekete-tengerig.
Stáblista:
Szereplők
Iszka
Marian
Rózsika
Iacob
Hanna
Sári
Lacu
Silvio
Alkotók
JÓB LÁZADÁSA (1983)
Jób és Róza mind a hét gyermeküket eltemették. A zsidó házaspár 1943-ban
örökbe fogadja a keresztény Lackót, hogy legyen kire hagyni a
vagyonukat. A hamar összekovácsolódó család egy idilli évet tölt együtt,
mielőtt a Tisza-menti falujukba elér a nyilas uralom.
A Jób lázadása egyszerű, tiszta, emberséges film. Egy melankolikus
ballada a zsidó sorsról. A házaspárnak három csapást kell kiállnia,
három próbának megfelelni. Történetük tele van bibliai utalásokkal:
egyszer Ábrahámhoz hasonlóan, akire Isten ráparancsolt, hogy áldozza fel
a fiát, olyan „gyógyszerrel” kell megmenteniük a torokgyíkos Lackót,
amely a halálát is okozhatná. Miközben egyre mélyebben kötődnek a
gyerekhez, és a vagyonuk mellett a zsidó kultúrát és bölcsességeket is
ráhagyományozzák, el kell taszítaniuk maguktól, és megtagadniuk, mint
Péternek Jézust, hogy megmenekítsék a holokauszttól.
Stáblista:
Szereplők
Jób
Róza
Jani
Ilka
Rabbi hangja
Cirkuszos
Lackó
Ilka hangja
Ügyvéd
Árvaház igazgatója
Fiatal szomszéd
Alkotók
- Kabay Barna Gyöngyössy Imre
- Kabay Barna Gyöngyössy Katalin Gyöngyössy Imre Petényi Katalin
- Jeney Zoltán
- Szabó Gábor
- Földes András Takács István
- Csiszár Gábor Füzy Sári Indig Anna
JUTALOMUTAZÁS (1974)
https://ok.ru/video/40429292130
VIDEA.HU-N 8 RÉSZLETBEN, ELSŐ
https://videa.hu/videok/film-animacio/jutalomutazas-1.-darday-film-jutalom-hGn0djPmZq4Id2qU
A Jutalomutazás fikciós dokumentumfilm, azaz olyan előre kidolgozott cselekményű játékfilm, amit eredeti helyszíneken, amatőr szereplőkkel forgattak.
Stáblista:
Szereplők
Forgó Anna
Balogh Tibi
Balogh
Baloghné
Bakó - tanár
Alkotók
KÁRHOZAT (1987)
Lepusztult bányászváros, valahol a semmi közepén. A középkorú Karrer
élete, ahogy a többieké is, céltalanul telik, egyedül a helyi bár
énekesnője iránt érzett szenvedélye tudja valamelyest kirángatni az
apátiából. A nő szakít vele, de Karrer nem nyugszik bele az
elutasításba. Amikor csempészmunkát ajánlanak neki, átadja a lehetőséget
az énekesnő férjének, hogy a távollétében újra megkörnyékezhesse a nőt.
Stáblista:
Alkotók
Szereplők
Karrer
énekesnő
Sebestyén
Willarsky
ruhatárosnő
Temessy Hédi
KÉT LÁNY AZ UCCÁN (1939)
https://videa.hu/videok/film-animacio/ket-lany-az-uccan-1939-s1FlxQFWaYRAUgua
Kártély Gyöngyi egy vidéki földbirtokos megesett gyermeke, akit családja kitagad, ezért Budapestre költözik. Itt találkozik az árva parasztlánnyal, Torma Vicával, aki ugyanabból a faluból került a fővárosba. Vica egy építkezésen dolgozik, de a nehéz fizikai munka és a férfiaktól elszenvedett zaklatások nagyon megnehezítik az életét. A főmérnök, Csiszár István az egyetlen ember, akit szimpatikusnak tart, de végül vele is konfliktusa támad. A női zenekarban játszó, félvilági életet élő, tapasztalt Gyöngyi magához veszi a kilátástalan helyzetbe került lányt, és saját gyermekeként neveli. A két nő ettől kezdve egymást segítve, összekapaszkodva próbál boldogulni, és olyan sikeresek lesznek, hogy végül saját lakáshoz jutnak abban a házban, melynek építésén Vica korábban dolgozott. Vica itt találkozik újra a főmérnökkel, aki nem ismeri fel, és azonnal beleszeret. A naiv pártfogoltját féltő Gyöngyi megpróbálja megakadályozni a románcot, azonban Vica emiatt öngyilkosságot kísérel meg. Mikor világossá válik, hogy mind Vica, mind István szándékai komolyak, Gyöngyi is áldását adja a szerelmükre.
KÖRHINTA (1955)
https://videa.hu/videok/film-animacio/korhinta.mkv-vQlRoZWbWE6NqhfE
Falusi Rómeó és Júlia a téeszesítés idejéből. Marit a termelőszövetkezetből kilépő apja a szintén függetlenül gazdálkodó Farkas Sándorhoz akarja adni, de ő a téeszben dolgozó, csillogó szemű fiút, Bíró Mátét szereti. A fiatalok szembeszállnak „a föld a földhöz házasodik” ősigazságával, és megpróbálják szabadon megélni a szerelmüket.
https://ok.ru/video/31031954049
KÉT LÁNY AZ UCCÁN (1939)
https://videa.hu/videok/film-animacio/ket-lany-az-uccan-1939-s1FlxQFWaYRAUgua
Kártély Gyöngyi egy vidéki földbirtokos megesett gyermeke, akit családja kitagad, ezért Budapestre költözik. Itt találkozik az árva parasztlánnyal, Torma Vicával, aki ugyanabból a faluból került a fővárosba. Vica egy építkezésen dolgozik, de a nehéz fizikai munka és a férfiaktól elszenvedett zaklatások nagyon megnehezítik az életét. A főmérnök, Csiszár István az egyetlen ember, akit szimpatikusnak tart, de végül vele is konfliktusa támad. A női zenekarban játszó, félvilági életet élő, tapasztalt Gyöngyi magához veszi a kilátástalan helyzetbe került lányt, és saját gyermekeként neveli. A két nő ettől kezdve egymást segítve, összekapaszkodva próbál boldogulni, és olyan sikeresek lesznek, hogy végül saját lakáshoz jutnak abban a házban, melynek építésén Vica korábban dolgozott. Vica itt találkozik újra a főmérnökkel, aki nem ismeri fel, és azonnal beleszeret. A naiv pártfogoltját féltő Gyöngyi megpróbálja megakadályozni a románcot, azonban Vica emiatt öngyilkosságot kísérel meg. Mikor világossá válik, hogy mind Vica, mind István szándékai komolyak, Gyöngyi is áldását adja a szerelmükre.
Stáblista:
Szereplők
Kártély Gyöngyi
Torma Vica
Filc bácsi
Csizsár István
Pletyus
Alkotók
KONTROLL (2003)
A mindvégig egy meg nem nevezett város metrórendszerében játszódó film
főszereplői a jegyellenőrök, akik az utasok megvetésétől övezve végzik a
hol csak megalázó, hol a testi épségüket is veszélyeztető munkájukat. A
legrejtélyesebb figura köztük a harmincas éveihez közelítő Bulcsú, aki
egy sikeres mérnöki karriert félbehagyva menekült le a föld alá, és még a
munkaidő lejárta után sem hajlandó elhagyni a metró területét. Monoton
hétköznapjait csak egy bájos lány és egy utasokra vadászó sorozatgyilkos
megjelenése kavarja fel.
Szereplők
Bulcsú
Professzor
Muki
Lecsó
Tibi
Szofi
Gyalogkakukk
Árnyék
Laci
Főnök
Béla
Tamás
Öltönyös
Feri
Doki
Gonzó
Róbert
Spicces nő
Junkie
Alkotók
KÖRHINTA (1955)
https://videa.hu/videok/film-animacio/korhinta.mkv-vQlRoZWbWE6NqhfE
Falusi Rómeó és Júlia a téeszesítés idejéből. Marit a termelőszövetkezetből kilépő apja a szintén függetlenül gazdálkodó Farkas Sándorhoz akarja adni, de ő a téeszben dolgozó, csillogó szemű fiút, Bíró Mátét szereti. A fiatalok szembeszállnak „a föld a földhöz házasodik” ősigazságával, és megpróbálják szabadon megélni a szerelmüket.
Stáblista:
Szereplők
Pataki Mari
Bíró Máté
Farkas Sándor
Pataki István
Patakiné
Czigány Márton
Samu János
Alkotók
MAGASISKOLA (1970)
Az alföldi telepre fiatal gyakornok érkezik. A puszta közepén sólymokat
idomítanak, a kisebb, kártékonynak tartott madarakra vadásznak velük. A
ragadozók betanítása kemény, fáradságos munka. A telep vezetője, Lilik a
munkája megszállottja. Nemcsak a sólymokkal bánik vaskézzel, az
embereitől is szigorú fegyelmet követel. A fiatal gyakornok számára szép
lassan nyilvánvalóvá válik, hogy a kis közösségből Lilik hamisítatlan
diktatúrát faragott.
Stáblista:
Szereplők
Gábor
Lilik
Teréz
Alkotók
MÉG KÉR A NÉP (1971)
Sztrájkolnak az aratók. A kasznár (uradalmi tisztviselő) nem tudja őket
szép szóval lecsillapítani, ezért megfélemlítésként felgyújtja a
búzászsákokat. A feldühödött szegényparasztok megölik őt. A sztrájk
leverésére katonákat vezényelnek ki, akiket a tömeg elsőre még meg tud
fékezni. A fegyvereket elégetik, és a templomot is felgyújtják, de újabb
katonák érkeznek.
Stáblista:
Szereplők
Hegedűs Bálint
Pongrácz Ferenc
Lovas Imre
Tóth Ferenc
Szocialista
Ráczné
Nagy Mária
MEGÁLL AZ IDŐ (1981)
VIDEA.HU-N 10 RÉSZLETBEN, ELSŐ:
1956. Köves István a forradalom leverése után disszidál, a családja
otthon marad. 1963. A nagyobbik fiú orvosi egyetemre készül, a kisebbik,
Dini pedig csajozni, lázadni. Szukics Magdába szerelmes és Pierre-t, az
iskola lázadóját bálványozza. A bulikban dübörög az amerikai rock and
roll.
Stáblista:
Szereplők
Köves Dénes
Köves Gábor
Pierre
Szukics Magda
anya
apa
Bodor László
Rajnák
Alkotók
MEGSZÁLLOTTAK (1961)
A fővárosi hidrológus, Bene László a válását követően vidékre helyezteti
magát. A szakmájából is kiábrándult férfit a helyi gazdaság vezetője,
az agilis Kecskés igazgató megkéri, hogy segítsen kutat fúrni engedély
nélkül. Bene eleinte nem hajlandó kötélnek állni, de Kecskés lelkesedése
és egy nagy szakmai felfedezés lehetősége magával ragadja.
Ténykedésüket a főnökeik rossz szemmel nézik, előbb fenyegetéssel, majd
erővel próbálják megregulázni őket.
Stáblista:
Szereplők
Bene lászló,
vízmérnök
Eti
Kecskés igazgató
Mezei-Hardt
Oláh mérnök
főigazgató
Józsi bácsi
kútfúró mester
Alkotók
MEPHISTO (1981)
Hendrik Höfgen feltörekvő színész Hamburgban. Nincs más vágya, csak hogy
befusson. Amikor eljátssza Mephistót a Faustban, az ország
legfelkapottabb színésze lesz. És az is marad, miután a náci párt
átveszi a hatalmat. Barátai, felesége elmenekülnek, de ő megköti a maga
kis kompromisszumait a hatalommal, hogy ne kelljen lemondani a sikerről.
Stáblista:
Szereplők
Hendrik Höfgen
Hans Miklas
Barbara Brukner
Nicolette von
Niebuhr
Tábornagy
Otto Ulrichs
Juliette Martens
MESEAUTÓ (1934)
Kovács Vera meglát egy csodálatos autót egy szalon kirakatában, amiről
nem tudja, hogy már el van adva Szűcs Jánosnak, a Központi Bank
vezérigazgatójának. Vera nemrég kapott állást a banknál, de még nem
látta személyesen az igazgatót. Jánosnak nagyon megtetszik az autójára
alkudó lány, és megpróbál megismerkedni vele úgy, hogy a valódi kilétét
eltitkolja. Megszervezi, hogy a lány kapja meg ajándékba az autót a
szalontól, ő maga pedig egyszerű sofőrnek adja ki magát. Amikor Vera
rájön a csalásra, már mindketten gyengéd érzelmekkel viseltetnek a másik
iránt. Ekkor azonban Jánosnak be kell bizonyítania a szándékai
tisztaságát, hogy boldogok lehessenek együtt.
Stáblista:
Szereplők
Szűcs János
Kovács Vera
Halmos Aladár
Kerekes Anna
Kovács papa
Kovács mama
Sári
Péterffy
Józsi, a sofőr
MOSZKVA TÉR (2001)
Budapest, 1989 tavasza. Petya a tizennyolcadik születésnapját ünnepli. A
barátaival a Moszkva téren találkoznak és bulizni indulnak. A politikai
helyzet közben napról napra változik, de az érettségire készülő
fiatalokat mindez legkevésbé sem érdekli. Petyát a rendszerváltás
helyett a haverok, az első szerelem, az első nyugati út és a vágyott
autó foglalkoztatják.
Stáblista:
Szereplők
Petya
Zsófi
Boci mama
Igazgatónő
Kigler
Csömör
Rojál
Ságodi
Ofő
Kigler fater
Alkotók
NAPLÓ GYEREMEKEIMNEK (1982)
1947-ben járunk, szülei halálát követően a serdülőkorú Juli hazatér a
szovjet emigrációból. Nevelőanyja, Janka az új rendszer kegyeltje, az
egykori újságíró börtönparancsnokként dolgozik, és fogadott lánya útját
is szeretetteljes szigorral próbálja egyengetni. A serdülőkorú Janka
fojtogatónak érzi új otthona légkörét, nehezen tudja feldolgozni szülei
elvesztését, iskola helyett inkább a mozikat látogatja, és csak Janka
rokonát, a szabadabb szellemű Jánost hajlandó tisztelni és szeretni.
Közli nevelőanyjával, hogy nem kér többet a gondoskodásából, inkább
intézetbe menne.
Stáblista:
Szereplők
Juli
Magda
János
Nagymama
Nagyapa
Juli anyja
János fia
Alkotók
NINCSEN NEKEM VÁGYAM SEMMI (1999)
Brúnó szerelmi négyszögben tengeti az életét. Hétvégén vidéken él
Marival, hétköznap Mari öccsével melózik prostituáltként a városban. A
Duna-korzón szedik fel a kuncsaftokat, de Brúnónak rendszeres vendége is
akad a tehetős ügyvéd személyében. Az irigység, féltékenység, hazugság
szép lassan megmételyezi a kapcsolatait, és tragédiába fordítja az
életét.
Stáblista:
Szereplők
Brúnó
Ringó
ügyvéd
Mari
apa
anya
strici
kuncsaft
traveszti
Alkotók
- Khoór Lilla
- Tóth Emese
- Makkos Szilárd
- Tallér Zsófia Faltay Csaba Bruzsa Gábor
- Zsótér Sándor Petrányi Viktória Mundruczó Kornél
- Mundruczó Kornél
- Barsi Béla
A megözvegyült, 43 éves Kata anyává szeretne végre válni, de nős
barátja, Jóska nem akar házasságon kívül született gyereket. Egy nap
bekopog hozzá a közeli nevelőintézetből megszökött fiatalkorú Anna,
szobát keres, ahol Sanyival, a barátjával találkozhatna. Kata
összebarátkozik az öntörvényű lánnyal, és segít neki megszerezni az
engedélyt ahhoz, hogy összeházasodhasson a barátjával. Az Annával való
találkozás segít neki meghozni a döntést, és végül saját gyerek
vállalása helyett az örökbefogadás mellett dönt.
Stáblista:
Szereplők
Csentes Kata
Sanyi
Bálint Anna
Jóska
Doktor
Alkotók
PÁL ADRIENN (2010)
Piroska az elfekvőn dolgozik, munkanapjai a halál körül forognak. A
túlsúlyos ápolónő megszokássá vált érzéketlensége a magánéletét is
meghatározza. Monoton életében a sütemények jelentik az egyetlen örömet.
Egy nap új beteg kerül az osztályra. Az idős nőt pontosan úgy hívják,
mint Piroska rég elveszett gyerekkori barátját. A feltörő emlékek rést
ütnek az általános közönyén. Megpróbálja felkutatni Pál Adriennt, de az
egykori tanárok és osztálytársak mind másképp emlékeznek.
Stáblista:
Szereplők
Piroska
Kálmán
Márta
Endre
Zizi
Andris
Marika
Szilvia
Attila
Molnár Olga
AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA (1917)
A KIS VALENTINO (1979)
AZ UTOLSÓ HAJNAL (1917, NÉMAFILM)
CÉLLÖVÖLDE (1990)
CSAK A SZÉL (2011)
DÉRYNÉ, HOL VAN (1975)
EGY NAP (2018)
FAGYÖNGYÖK (1977)
A KIS VALENTINO (1979)
AZ UTOLSÓ HAJNAL (1917, NÉMAFILM)
CÉLLÖVÖLDE (1990)
CSAK A SZÉL (2011)
DÉRYNÉ, HOL VAN (1975)
EGY NAP (2018)
FAGYÖNGYÖK (1977)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése