2019. június 24., hétfő

A MAGYAR FILMSZEMLE FŐDÍJAS FILMJEI (azonnal megtekinthető linkekkel)

1965:


ÍGY JÖTTEM

https://ok.ru/video/79299676770

1945-ben Magyarországon a háború a befejezéséhez közeledik, a szovjet csapatok már a Dunántúlon járnak. Jóska, a 17 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy a fiatal szovjet katonának, Koljának segítsen a gulyát őrizni és a tejet lefejni, amit azután naponta beszállítanak a sebesültek élelmezésére. A kezdetben egymást bizalmatlanul méregető két fiatal között sajátos, szemérmes barátság alakul ki. Egy alkalommal az aknásított területre tévedt tehén húsából alaposan belakmároznak. A haslövésből csak nemrég felépült Kolja súlyosan megbetegszik.


 A TIZEDES MEG A TÖBBIEK


11 RÉSZLETBEN A VIDEA.HU-N, ELSŐ:


A tizedes és társai a II. Világháborúban egy olyan helyen próbálják meg túlélni a vészterhes időket, ahol az oroszok már a spájzban vannak, míg a németek az ebédlőben ütnek tanyát. Molnár tizedes, az ügyeskedő kisember, Albert a hibátlan modorú inas és a többi katonaszökevény Grisával, a megmentett orosz katonával együtt túljárnak mindenkinek az eszén, hogy végül partizánként folytassák pályafutásukat.
A film 1965-ben a Magyar Játékfilmszemlén a társadalmi zsűri fődíját és a szakmai zsűri rendezői különdíját kapta, valamint Sinkovits Imre a legjobb férfialakítás díját.
A film 1966-ban elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját, 1968-ban pedig beválasztották az első "Budapesti tizenkettő" közé, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által választott 53 magyar film közé. 

Szereplők

Molnár Ferenc tizedes
Gálfy Eduárd zászlós
német tiszt
Barkányi hadnagy
Gáspár Imre
Fekete Károly
Szijártó István

Alkotók

 HÚSZ ÓRA


1965, egy kis falu Magyarországon. Húsz órát tölt egy riporter a faluban, hogy az elmúlt húsz év eseményeit felidézze. Négy, a földosztásnál, még 1945-ben együtt induló cseléd élete bontakozik ki a riportok, visszaemlékezések közben. Jóskából termelőszövetkezeti elnök, Vargából ávós lett, aki az '50-es évek elején majdnem lelőtte a pártból kilépő Balogh Antit. Jóska sem szeplőtelen. A Kiskovácsot kitetette az egyetemről majd 1956-ban Varga ellen vezeti az embereket. A forradalom után Varga rendet akar teremteni, de tévedésből az ártatlan Kocsis Bénit lövi le az ajtón keresztül. Varga azóta elköltözött a faluból, de kiderül, az emlékek, a sebek ma is élnek az emberek szívében...
A Magyar Játékfilmszemle és a Filmkritikusok Díjain kívül a film a Moszkvai és a Velencei Filmfesztiválon is díjat nyert. 

Szereplők

Riporter
Varga Sándor
Balogh Antal
Kiskovács
Kocsis Béni
Ifjabb Varga Sándor
Vencel György
Kiss doktor
Balogh Antal fia
Cuha András
Kocsis Benjáminné, Ilonka
Tanácselnök
István bácsi
Jóska felesége
Ifjabb Kocsis Béni

Alkotók

1966
SZEGÉNYLEGÉNYEK

1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa, és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a '48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta földön élnek a rabok. A kihallgatások egy közeli tanyán folynak. Szabályszerű ítélet itt nem születik. A hatalom emberei a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor is, aki saját bőre mentésének reményében besúgóvá válik. A csendőrök nem akadályozzák meg, hogy később fogolytársai megfojtsák az árulót. Végül hathatós cselhez folyamodnak Ráday emberei: nagyszabású újonctoborzást rendeznek. Az egyik volt betyár hiszékenységét és büszkeségét kihasználva felszólítják, válogassa ki a volt szabadcsapat embereit az újoncok közül, mert ezekből külön egységet alakítanak. Amikor együtt áll a csapat, kihirdetik Ferenc József ítéletét: "Sándor", a vezér kegyelmet kapott, de legényei el fogják nyerni méltó büntetésüket. Csendőrök veszik körül az imént még Kossuth nótát éneklő legényeket. 
 1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el a Bácskában, melynek eredményeként kétezer-ötszáz szerbet és nyolcszáz zsidót öltek meg. A Duna jegén robbantott lékben, ahová az áldozatokat lőtték, háromezer-háromszáz ember tűnt el "nyomtalanul". A vérengzés négy résztvevője közös cellában várva ítéletét, az öt év előtti rettenetes "hideg napokat" idézi fel emlékezetéből. A Cseres Tibor regényéből készült film jelentős magyar sikereket mondhat magáénak. Többek között a Karlovy Vary Filmfesztivál fődíja mellett a Magyar Játékfilmszemle társadalmi zsűrijének fődíját és a forgatókönyvírói díjat is megkapta. Szirtes Ádám a legjobb férfi alakítás díját kapta.

Szereplők

Büky őrnagy
Tarpataki főhajónagy
Szabó tizedes
Pozdor zászlós

Alkotók

 1968
FALAK
 Ambrus főmérnököt felfüggesztik állásából, mert egy exportra szánt cikk konstrukciós hibáira nyíltan felhívta a vásárló fél figyelmét. Közvetlen főnöke, Benkő párizsi kiküldetése alatt értesül Ambrus ügyéről. Egy pincebárban találkozik egykori barátjával, és annak francia feleségével. Beszélgetésük után Benkő sok mindent más színben lát. Hazatérve elhatározza, hogy kiáll Ambrus mellett a főigazgatóval szemben. 

Alkotók

 1969
FELDOBOTT KŐ
 Pásztor Balázs, egy falusi vasutas fia az '50-es évek elején filmrendezői szakra jelentkezik, de mivel apját bebörtönözték egy jelentéktelen szabálytalanság miatt, nem veszik fel a főiskolára. Földmérői állást vállal. Munkája során sok vidéket jár be, sokféle embert ismer meg. Ezek az ő "egyetemei". Barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Tiszteli az egyenes jellemű Iliászt, aki éppen meg nem alkuvó természete miatt sokszor összevész a főmérnökkel. Egy alföldi tanyaközpont kialakításán dolgoznak az erőszakos téeszesítés idején. A felbőszült tanyasiak úgy érzik, Iliász kétértelmű játékot űz velük. Balázs munkája során cigányokkal kerül össze, és szemtanúja lesz, hogy a hatalom milyen megalázóan bánik velük. Évek múlva, mint rendező, első filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli. 

Szereplők

Pásztor Balázs
Balázs apja
Balázs anyja
János bácsi
Balázs nagyapja
Főiskolai tanár
Kerék András
Géza bácsi
VIRÁGVASÁRNAP
(NINCS NÉZHETŐ FORRÁS)


 Vége az első világháborúnak, hazatérnek a katonák, a hadifoglyok. Simon, a falusi pap jelképesen elégetteti a fegyvereket, mert "szabadság virággal születik, nem fegyverrel". A szegényekhez húzó "nyitott kapuk" elmélete egyházi körökben visszatetszést kelt, de tanaitól sikertelenül próbálják eltéríteni. Szemére vetik azt is, hogy testvére, Urénus, a tanító kommunista. Ők ketten is sokat vitatkoznak, hiszen céljaik elérésére más-más utat választottak. A Tanácsköztársaság bukása után megtorlás söpör végig a falun, újra áldozatokat követelve...
A film alapja valóságos esemény, Marcali község papjának tragikus sorsa. 

1973
FOTOGRÁFIA
 Két fiatalember, az egyik fényképész, a másik retusőr, vándorfotósként a vidéket járja. Céljuk, hogy mesterségüket őszinte hivatásnak tekintve, a felismerhetetlenségig agyonretusált képek helyett az ember igazi arcát, beszédes mozdulatait, árulkodó tekintetét örökítsék meg, tehát szembesítsenek a valósággal. Útjukon különféle emberekkel kerülnek kapcsolatba, akik inkább a valóság hazug képmását, "szebb" önmagukat akarták látni. Eközben különös emberi sorsok is feltárulkoztak, indulatok uralta mélységekkel, tragédiákkal. Ezek közül legmegrázóbb a Nyerges házaspár története. 

Szereplők

MEPHISTO
 Hendrik Höfgen, a tehetséges fiatal színész ambícióit nem elégítik ki a hamburgi színházban játszott szerepek. Berlinbe szerződik, hogy eljátszhassa élete nagy szerepálmát, a Mephistót. Mérhetetlen becsvágy fűti, és sikerei miatt észre sem veszi, miként keveredik bele egyre jobban a politikába, és köteleződik el egyre inkább a nácik mellett…
Szabó István 1981-ben Oscar-díjat nyert filmalkotása díjak és rangos jelölések sorát kapta. Cannes-ban legjobb forgatókönyv- és Fipresci díjat kapott, valamint jelölték az Arany Pálmára is. Elnyerte a David di Donatello díjat, valamint a Bafta gálán jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriában. 

Szereplők

Hendrik Höfgen
Barbara Brukner
Nicolette von Niebuhr
Tábornagy
Otto Ulrichs
Juliette Martens
1983
SZERENCSÉS DÁNIEL
 Szerencsés Dániel és a barátja, Gyuri 1956-ban úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. El is jutnak a nyugati határig, ahol a megbeszélés szerint egy szállodában kell megvárniuk a teherautót, amely átviszi őket Ausztriába. A menekülőkkel telezsúfolt szállóban még utoljára feltehetik maguknak a kérdést: menni vagy maradni? 

Szereplők

Szerencsés Dániel
Angeli György
Szerencsés Dániel anyja
Mariann apja
Szerencsés Dániel nagyapja
Mariann anyja
Angeli György apja
Vöröshajú nő

Alkotók

1984
NAPLÓ GYERMEKEIMNEK


Mészáros Márta - önéletrajzi motívumok alapján készült? filmje a Szovjetunióbeli emigrációban élt magyar család széthullása után árván maradt, serdülőkorú Juli életét követi nyomon. Az időpont a negyvenes-ötvenes évek fordulója. Juli, a kamasz lány kisgyerekként a Szovjetunióban vesztette el szüleit. 1945 után hazatér több magyar emigránssal együtt, és emigrációs társukhoz, Magdához költöznek, aki most magas beosztásban van. Magda merev és bizalmatlan, átragadt rá a pártban uralkodó hangulat. Juli nehezen viseli a vele közös életet, és egyetlen kikapcsolódása a mozi. Szívesen van együtt a szabad gondolkodású rokonnal, Jánossal, aki a kitörési lehetőséget biztosítja nyomasztó világából.

Cannes-i fesztivál (1984) - Zsűri Nagydíja: Mészáros Márta
Magyar Játékfilmszemle (1984) - Fődíj: Mészáros Márta 

Alkotók

 1985
(NINCS ELÉRHETŐ MAGYAR NYELVŰ LINK)
REDL EZREDES
Alfred Redl szegény, sokgyermekes, galíciai vasutas fia; tehetsége és szorgalma révén kerül az Osztrák-Magyar Monarchia katonaiskolájába. Gyermekkorában barátságot köt, és valósággal beleszeret Kubinyi Kristóf báróba. Az arisztokrata családnál töltött hetek, Kristóf nővére, Katalin iránti rajongása csak még jobban erősítik benne a vágyat, hogy egy napon hozzájuk hasonlóvá válhasson. Valóban példátlan karriert fut be...
Szabó István filmjét valóságos díjözönnel jutalmazták szerte a világon. Elnyerte Cannes-ban a zsűri díját, a Bafta gálán ezt a filmet választották 1986 legjobb idegennyelvű filmjének, jelölték Oscar-díjra és a Golden Globra is
 1987
CSÓK, ANYU!
 Kádár-korszak végi életkép egy négytagú középosztálybeli családról. A helyszín egy majdnem tökéletesen kész kétszintes ház. Kalmáréknak jól megy. Legalábbis anyagilag. A papa maszekol, a mama idegenvezető - mindenki rohan, soha nincs ideje semmire. Még a két imádott gyerekre, a gimnazista Marira és a kis Petire sem, aki iskola helyett egész nap egy maga gyártotta periszkóppal tanulmányozza titokban a környék életét. A család belső kommunikációja írásban, a konyhai üzenőtáblán zajlik. 

Alkotók

 1989
ELDORÁDÓ
(NINCS ELÉRHETŐ LINK)
1945. Teleki tér. A piac királya, Monori Sándor új lendülettel lát munkához. Most, hogy lánya, Marika hazajött Bécsből és fiú unokát szült neki, van értelme az életének. Először a vejétől szabadul meg két marék aranyért, majd Marikától, a lányától szabadul meg, hogy csak az övé lehessen a kis Imi, akit ő akar felnevelni a feleségével. Az ötvenes évek nem kedveznek az üzletnek, de a mi Monorink tudja, hogy "akinek aranya van, annak mindene van". Nem ugrál, inkább kivár…  

Szereplők

Monori Sándor
Rózsi, Monori felesége
Marika, Monoriék lánya
Temesvári Miklós
Valkó Imike

Alkotók

 1993
GYEREKGYILKOSSÁGOK

Alkotók


Díjak és jelölések:

 
 1994
 
(NINCS ELÉRHETŐ LINK)
 
VASISTEN GYERMEKEI
 
A szibériai acélgyárat végtelen havas mezőség veszi körül, amelynek határán megállt az idő, a helybeliek önellátó gazdálkodással (rablásból, szerzésből) tartják fenn magukat. A gyári munkások öntörvényű munka- és életmorál szerint lakják be a szűkös, vad, életveszélyes világot. A gyári vezetés másik világ, velük ritkán találkoznak. A monotóniát csak a bányász-munkás párviadalok törik meg. Nyikolaj, a korábbi gyári győztes már belefáradt a verekedésbe, ezért Ignatot kéri meg, hogy álljon ki a félelmes tatár bányásszal, Bekbulatkával... 
 
 

Alkotók

WOYCZEK
 
 
 Woyzeck, a váltóőr a sínek között álló bódéban tölti napjait. Az Orvos kísérletnek veti alá: állandóan borsót kell ennie. Woyzeck feladatai közé tartozik az állomásfőnök, a Kapitány borotválása, aki hangszórókon keresztül ellenőrzi és irányítja őt. Woyzeck élettársa és közös gyerekük anyja Mari. A Rendőr a kocsmában szemet vet a fiatalasszonyra. Woyzeck érzi, hogy megcsalják, ezért nem megy többé haza. A Kapitány és az Orvos is célozgatnak arra, hogy a felesége hűtlen lett hozzá. Woyzeck Mariért indul, hogy a sötét, hideg vízparton helyreállítsa a világ rendjét... 

Alkotók

1995
A RÉSZLEG

 Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök, de egyszercsak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az út, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért...
Közel tíz éves álma vált valóra Gothár Péternek, mire filmre írhatta Bodor Ádám elbeszélését. 1995-ben a Magyar Filmszemle nagydíját nyerte el a rendező. 
 Vászka, a pityeri tolvaj szívességet tesz Ványkának, a falusi rablónak. A két zsivány ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól. Kifosztják az állami széfeket a vérehullató szardínia és a vezérfonal segítségével, ám nem tudnak túljárni Zinovjev elvtárs eszén, aki Fegykával együttműködve elfogja Vászkát. Most Ványkán a sor, hogy viszonozza Vászka szívességét?
A film 1996-ban a Magyar Filmszemle fő-, rendezői-, valamint operatőri díját nyerte el, ezzel Gothár Péter rendező filmjei két egymást követő évben (A részleg, 1995) is elnyerték a legnagyobb magyar filmszakmai elismerést. 
CSINIBABA
 1962. augusztus 28. Ezen a szombat reggelen is ellátja Simon bá' (Gálvölgyi János) hírekkel, tanácsokkal és zenével a háztömbrádión keresztül a rábízott állampolgárokat. Közben a KISZ meghírdeti a Ki-mit-tud-ot, amelynek győztesei kimehetnek a Helsinki VIT-re, ami a vasfüggönyön túl van. Maga az édes élet. Sok-sok bonyodalom, még több sláger, ármány, szerelem és mulatság után kiderül, hogy a véletlent sem bízzák a véletlenre, és senki sem abba a révbe érkezik, mint amibe beevezett. 
 Az öregséget is harmonikusan megélő, aktív és szellemileg teljesen friss régésznő tanítványaival éppen egy kutatási eredményét ünnepli. Szülőföldjén járva, hazafelé menet hirtelen kiszáll az autóból és sofőrjét hazaküldi. A napsugaras hangatábla gyerekkorát idézi, s ő boldogan indul neki az ismerős tájnak. De hamarosan eltéved és egy kivénhedt távolsági busszal folytatja útját az éjszakában. Álom és az ébrenlét határán valószínűtlen dolgok történnek meg vele: a buszsofőr ördögi arcot ölt és kiteszi a buszból, s ő áll a zuhogó esőben, először egy elgázolt fiú holtteste fölött, majd a csatlakozásra várva. Két sötét figura elviszi egy kocsmáig, melynek kiadó szobájában gyermekkori barátjára lel, s lezuhan az elkorhadt falépcsőn. Aztán kezdődik mindez újra, barátságos sofőrrel, születésnapját köszöntő régésztanítványaival otthon, hogy a fürdőszobából kilépve megtalálja ugyanazt a falépcsőt, ahol az álmok is véget érnek. 

zereplők

 1998
SZENVEDÉLY
 Az idős férjnek (Dzsoko Roszics) egy autószerelő műhelye van, ahol fiatal segéd (Derzsi János) dolgozik. Az asszony és a fiatal férfi között szenvedélyes kapcsolat alakul ki, ami gyilkossági kísérletbe hajszolja a szeretőket. A férj kórházba kerül, a fiatal pár pedig elhagyja a házat. Ám az asszony meggondolja magát....
James M. Cain A postás mindig kétszer csenget című világhírű regényének, a harmincas évek Magyarországára helyezett, sajátos atmoszférájú filmes adaptációja, mely az 1998-as Magyar Filmszemlén fődíjat nyert. 

Alkotók

2000
 GLAMOUR
 https://ok.ru/video/1228345903811
 A film középpontjában az Apa áll, aki egy álmot lát, amely egy bolondos terv végrehajtására sarkallja. A terv lényege, hogy az eljövendő utódok érdekében "vérfrissítésre" van szükség. A megoldás az üzlet régi barátja, a Házasságközvetítő képében jelenik meg: megismerkedik egy német leánnyal, a találkozásból szerelem születik. A kor és a törvények nem teszik lehetővé szerelmük beteljesülését, a házasságot. A család jogtanácsosának javaslatára egyetlen kiút marad, ha az Apa törvényesen meg akar házasodni - a jövendőbelije német birodalmi állampolgár, ő pedig a sémi fajhoz tartozik -, a lánynak először el kell válnia. Tehát találni kell egy Álférjet. A papa engedélyével végül sor kerülhet az esküvőre. 
 A történet egy magyar alföldi kisvárosban játszódik. Csikorgó, igazi hideg van - hó nélkül. Több százan állnak a főtéren felállított cirkuszi sátor körül, hogy végre megláthassák az attrakciót, egy bálna kitömött tetemét. Jönnek mindenfelől. A környező tanyákról, az Alföld különböző zugaiból és az ország egészen távoli vidékeiről is. Néma, arctalan, rongyokba burkolódzó tömeg követi az otromba szörnyet. Ez a furcsa állapot - az idegenek megjelenése és a rendkívüli fagy - megzavarja a kisváros békésnek amúgy sem nevezhető rendjét. Az emberi viszonyok felborulnak, a történet ambíciózus szereplői úgy érzik, kihasználhatják a helyzetet, az amúgy is passzivitásra ítélt emberek pedig még nagyobb bizonytalanságba zuhannak. Az elviselhetetlenségig fokozódó feszültséget a bálna mögött lapuló, arctalanságba burkolódzó Herceg figurája robbantja fel. Puszta megjelenése is elegendő ahhoz, hogy elszabaduljanak a gyilkos indulatok. Nem kíméli a tudományosság mögé bújó kívülállást, sem a kamaszos lelkesedést, a kispolgári kényelemféltést, a családot - semmit, amit az európai kultúra az utóbbi évszázadokban magatartásformaként konzervált. 

CHICO
 A film főhőse Latin-Amerikában született, félig magyarnak, félig spanyolnak, félig katolikusnak, félig zsidónak, s mégis egészen kommunistának nevelték. Gyerekként kénytelen bejárni a fél világot, hogy Che Guevara és Salvador Allende közeléből megérkezzék a "létező szocializmusba", Magyarországra. Az eredmény: forradalmár határok nélkül. Mi lesz vele, amikor a világ nem csak a kommunizmus eszméjétől szabadul meg egyik napról a másikra, de - bizonyára jogos önvédelemből - hallani se akar többé semmiféle ideológiáról? Mi lesz azokkal, akiket egyszer már becsapott a történelem? S miben higgyenek most már a nyughatatlanok? Hősünk újra végigrohan a fél világon, s ezúttal a horvátországi háborúba érkezik...
A filmet több mint harminc nemzetközi filmfesztiválra válogatták be, többek között Karlovy Vary-ba, ahol elnyerte a legjobb rendezés díját és az Ökumenikus zsűri díját is. 
2003
MAGYAR SZÉPSÉG
 A történet két szomszédos család nemzedéki viszonyainak mélyére próbál ásni. Az ötven felé közeledő szülők és felnőtté váló gyermekeik kapcsolatában ragadja meg azt a kérdést, hogy lehetséges-e egymás megismerése, megértése és támogatása, vagy pedig mindez itt és most végképp kudarcra van ítélve. Mi történik velük abban a sűrített helyzetben, amikor családi-szerelmi-baráti-szomszédsági- és munka-viszonyaikat egyszerre fenyegeti összeomlás?

Akik a katasztrófába torkolló - manapság mindennaposnak mondható - bajok elszenvedői s egyben előidézői: egy élelmiszer-technikus, aki ötven lett és "tett a neve mellé egy keresztet"; a felesége, aki már jó ideje nemcsak a vállalkozási ötleteivel nem boldogul; a cég új "erős embere", aki mindkettejük sorsába beleszól; a szomszédságban egy itt felejtkezett szovjet katonatiszt jósnő-feleséggel; egy zongoratanárnő - és a szerelmes fiatalok, akiknek a nem-mindennapos családtörténeti ballaszttal is meg kéne küzdeniük. A film hőse utoljára próbál beleszáguldani ifjúkora álmaiba, a szabadságba és a váratlan, képtelen érzelembe, de csak a remény ajtajáig juthat el végül.

Alkotók


2004

MÁSNAP 

(NINCS ELÉRHETŐ LINK)

 Kerékpáros idegen járja az elhagyatott vidéket. Magányos házat keres - családi örökségét. A környék lakói gyanakodva figyelik egymást és minden idegent, aki erre téved. Kivetik maguk közül azt, aki eltér íratlan törvényeiktől. Így tesznek azzal a tizenöt éves lánnyal is, akit brutális kegyetlenséggel megöl valaki aznap.

Janisch Attila 2004-es Filmszemle Fődíjas filmjének főhőse álmok, vágyak és megélt, megtörtént események útvesztőjében tévelyeg. Egy gyilkosság anatómiája.


Alkotók

 2005
FEKETE KEFE
  A történet, amely egyetlen nap alatt játszódik, négy fiatal pesti srác kényszerű, de ártalmatlan ámokfutását meséli el. Zoli teológus hallgató, Döfi festő, Anti amatőr költő és Papi, a csendes semmittevő arra kényszerül, hogy munkát vállaljon, mivel valamiből élni kell. Zoli néhány hónapja Pejkernek a kéményseprő és kéménybélelő vállalkozónak dolgozik. Egyik reggel magával viszi három haverját. A munkában sok fantáziát nem találván, hőseink kipróbálnak egy újfajta tudatmódosító szert. Ki is ütik magukat rendesen, mire magukhoz térnek, beesteledett, és nyoma veszett a vállalkozótól kapott pénznek. 

Kronologikus szerkezetű film Parti Nagy Lajos novellái alapján. Hőse egy család három egymást követő generációja. Sorsuknak alakulása egyfajta szubjektív történelemkönyvként tárja elénk a XX. század második felének legjellemzőbb életérzéseit. A történet mesélője a család legfiatalabb tagja, Lajos. Valójában az ő egyéni, és nem minden torzítás nélküli nézőpontjából ismerhetjük meg elődeinek mindennapjait. Szürreális látomások és történelmi tények elegyednek torz valóságszilánkokká, kificamodott igazságokká, groteszk érzésmozaikokká történetében, létrehozva ezzel egy olyan világot, amely leginkább Garcia Marquez regényeihez hasonlítható, ám jellegzetesen kelet-európai, jellegzetesen magyar. 
2007
KONYEC- AZ UTOLSÓ CSEKK A POHÁRBAN

Emil és Hédi fél évszázaddal ezelőtt szeretett egymásba, és az eltelt ötven év elég volt arra, hogy a két ember minden pofont megkapjon a sorstól. Egy szép napon Emil kisétál a behajtóktól fenyegetett lakótelepi lakásból, és kirámolja az első útjába kerülő postafiókot. A következő benzinkútrablásra már a vidéki nyomozópáros, a rendőrtalentum Ági és a forrófejű Andor is felfigyel. Hédi csatlakozik Emilhez, és sajátos ámokfutásba kezdenek, hogy bepótoljanak valamit az elvesztegetett életükből. A média által Vérdíjas Nyugdíjasoknak nevezett páros körül egyre szorosabbra zárul a hurok. 

ISZKA UTAZÁSA
 A film egy "igen-igen kemény világró"' szól: Iszka, a Déli Kárpátok bányavidékén az utcán nő fel, viszontagságos gyerekkora után idő előtti felnőtté érik, feketekereskedők hálójába kerül, miközben kalandos utazása során eljut a Fekete-tengerig.

Alkotók

 2008
DELTA 
 Egy hallgatag fiatalember visszatér a Duna-delta világtól elzárt, vad vidékére. Ez a hely a vízi utak, apró szigetek és a nádas labirintusa, melynek lakói teljesen elszigetelődtek a külvilágtól. Az ifjú, aki gyermekkora óta nem járt itt, megismerkedik addig soha nem látott húgával. A lány törékeny, félénk és eltökélt. Úgy dönt, testvéréhez költözik annak vízparti kunyhójába. Együtt kezdenek el építeni egy lábakon álló házat távol mindentől és mindenkitől, a tó közepére. Egy napon meghívják a falubelieket egy közös lakomára, ám nyilvánvalóvá válik, hogy a földhözragadt helyiek nem fogadják el "természetellenes" kapcsolatukat. 
1997-ben járunk, a keleti határ közelében. Itt él Iván, az autószerelő, fogyatékos nővérével, Eszterrel. Iván azzal keres egy kis mellékest, hogy gázolajat hoz át a határon.
Egy napon Esztert megerőszakolják a közeli erdőben. A rendőrségi nyomozás nem sok eredménnyel jár, sőt, egy idő után kezd terhessé válni Iván számára. Eszter a trauma után tovább éli megszokott életét, azonban nem hajlandó megszólalni. Iván közben szerelmes lesz Ilusba - egy frissen érettségizett falubeli lányba -, akinek a nyár végén el kell költöznie, mert felvették az egyetemre.
Elérkezik az ősz, és vele együtt minden megváltozik. Iván magára marad. Tervei bukni látszanak, a rendőrök figyelmeztetik, hagyjon fel az olajcsempészettel. Ekkor egy véletlen folytán drámai felismerésre jut Eszter megerőszakolásával kapcsolatban. Már esze ágában sincs a hivatalos szervekhez fordulni, ő maga tesz igazságot.  

Szereplők

Alkotók

2010
BIBLIOTHÉQUE PASCAL
(NINCS ELÉRHETŐ LINK) 

Mona Paparu egyedül neveli hároméves kislányát. Egy külföldi utazás miatt a gyermeket a nagynénjénél hagyja. A nagynénitől a gyámhatóság elveszi a kislányt. Amikor Mona visszatér, a gyámhatóságon el kell mondania, mivel töltötte külföldön az idejét. A film utazásainak, szerelmének, nyugat-európai kálváriájának a története. Mona Paparu beszámolója. 

 2011
PÁL ADRIENN
 A film Piroska, egy túlsúlyos, érzéketlenné vált ápolónő története, "aki nem tud ellenállni a krémes süteményeknek. Az elfekvőosztályon dolgozik, az életét körbefonja a halál. Egy napon útra kel, hogy megkeresse régen elvesztett gyerekkori barátnőjét. Miközben az emlékeit próbálja összegyűjteni, ellentmondásos utazásra indul a saját és azok emlékezetében, akikkel útja során találkozik".