FEHÉR ROZSDA - 1980
https://ok.ru/video/6547557255900
Bottyán József gimnáziumi tanár átlagosnak tekinthető értelmiségi.
Személyisége nem hordoz különleges jegyeket: 38 éves, magyar-történelem
szakos tanár, szereti a hivatását, szereti a gyerekeket, és szeretné
megírni azt a tanulmányát, amelyre egyetemista kora óta készül.
Egyenlőre azonban nem lehet. Esténként egy maszek autójavító műhelyben
dolgozik, lakásra gyűjt tizenegy éve. Az iskola szokásos év eleji
almaszedésre indul. A kellemesen unalmasnak ígérkező hét azonban
váratlanul drámai fordulatot vesz.
Stáblista:
CSOCSÓ, AVAGY ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! - 2001
Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna
partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs
ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát
Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az
életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés,
macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az
embertelenségben. Az eseményeket elsősorban a tizenhárom éves Pék
Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nemcsak oroszul
kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jóbarát és példakép is.
Bemutató dátuma: 2001. december 6.
Forgalmazó: Budapest Film
Stáblista:
Szereplők
Tata -
Pékné édesapja Tokajból
Gubinyi
Dezső ÁVH alezredes
Gubinyiné Lidike - a kikapós feleség
Bekéné -
Gubinyi jobbkeze
MÁZ - 1986
Mazányi elvtárs a minisztériumból meglátogatja a
Festékgyárat, ahol Fakó Menyhért festékkeverő szakmunkás dolgozik.
Kiderül, hogy annak idején mindketten a Brányik és társa cégnél tanulták
ki a festékkeverés fortélyait. A fontos elvtárs nagyon megdicséri
Fakót. Az igazgató erre emlékezve kinevezi Fakót telepvezetőnek, aki
visszautasítja az ajánlatot. Fakó Menyhértnek egyre nagyobb beosztást
ígérnek, de ő csak egyszerű festékkeverő szakmunkás szeretne maradni. Stáblista:
A VIZSGA - 2011
1957. december 24. A zűrzavaros októberi események után az Államvédelmi
Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat
meg a jövőben, ezért egytől-egyig próbára teszi azok lojalitását a
rendszerhez. A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak
(Nagy Zsolt) éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos vizsgát: nem is
sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából többek között atyai
tanítómestere, Markó Pál (Kulka János) figyeli, és értékeli minden
tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná, valószínűleg nem éppen
ezen a napon találkozna konspirált lakásán az eddig szigorúan titkolt
szerelmével, Évával (Hámori Gabriella), és körültekintőbben őrizné a
rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél, András megtudja,
hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is kiderül, hogy
senki sem bízhat meg a másikban.
1957. december 24. A zűrzavaros októberi események
után az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei
közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért egytől-egyig próbára teszi azok
lojalitását a rendszerhez. A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung
Andrásnak (Nagy Zsolt) éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos
vizsgát: nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából többek
között atyai tanítómestere, Markó Pál (Kulka János) figyeli, és értékeli
minden tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná, valószínűleg nem
éppen ezen a napon találkozna konspirált lakásán az eddig szigorúan
titkolt szerelmével, Évával (Hámori Gabriella), és körültekintőbben
őrizné a rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél, András
megtudja, hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is
kiderül, hogy senki sem bízhat meg a másikban.
Bemutató dátuma: 2011. október 13.
Forgalmazó: Vertigo Média Kft.
Stáblista:
A JÁTSZMA - 2022
1963, Budapest. Az állambiztonság tisztje, Jung
András (Nagy Zsolt), élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával
(Hámori Gabriella) és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja,
egy versengő kolléga, Kulcsár (Scherer Péter). Amikor felbukkan a
múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál (Kulka
János), fordulat fordulatot követ és kezdetét veszi egy könyörtelen
párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi
gesztus az életedbe kerülhet.
FELMEGYEK A MINISZTERHEZ - 1962
A most alakult tsz vezetősége nagy gondban van Balogh Bódog miatt, aki
az utolsó egyéni gazda a faluban, és amíg be nem lép, nem adhatják a
szövetkezetnek a "Száz százalék" nevet. A ravasz Bódog mindig túljár a
beszervezők eszén, még holtnak is tetteti magát. Amikor kiderül, hogy a
miniszter eljön Rendes községbe, az ünnepségre, amelyet abból az
alkalomból rendeztek, hogy a község lett az első százszázalékos a
megyében, a vezetőség meg akarván szabadulni Bódogtól, őt küldi fel az
élenjáró szövetkezetek országos konferenciájára. A Parlament folyosóján
összetalálkozik a miniszterrel, és addig ravaszkodik, amíg kap tőle egy
írást, amelyben az áll, hogy aki nem akar belépni a szövetkezetbe, azt
nem szabad kényszeríteni. Közben a tagság megnyugszik abban, hogy egy
ember csak töredék, nem százalék. Ezen a beszervező bizottság annyira
fellelkesül, hogy amikor a sok viszontagság után visszatért Bódog
kijelenti, hogy mégis belép, szóba sem állnak vele. Erre Bódog
megfenyegeti őket, hogy felmegy a miniszterhez és írást kér tőle, hogy
igenis joga van belépni.
DALOLVA SZÉP AZ ÉLET - 1950
Az ötvenes évek kultúréletéről kapunk képet ebből a vígjátékból. A váci
gépgyár a helyszín, ahol a gyári munkáskórus vezetője a régi
dicsőségének fényében tetszelgő, valójában "reakciós" Réz Győző.
Felvonulnak a fiatalok képviselői: a "jampec" Swing Tóni, aki a nyugati
tánczenéért rajong és a divatos táncokat majmolja. Ellenpontként
mellette megjelennek a fiatal, megújulást akaró munkások, akik a pozitív
irányt képviselik zenei téren is.
BECSÜLET ÉS DICSŐSÉG - 1951
Lugosi a mozdonygyárban dolgozik, keveset keres. Nem érzi jól magát a
világban. Rosszkedvének egyik oka, hogy a felesége - aki a traktorgyár
élmunkása - jobban keres, mint ő, a másik ok pedig az, hogy az
asszonynak még az újítását is elfogadták, míg az övét nem. És mert a baj
nem jár egyedül, szegény Lugosi még egy szabotázsügybe is
belekeveredik.
Stáblista:
Szereplők
Rózsi,
Luckó menyasszonya
GYARMAT A FÖLD ALATT - 1951
https://ok.ru/video/2139179453043
A film (aminek főcíméről nem véletlenül hiányoznak a konkrét alkotói
nevek) a proletár-hatalomátvétel egyik sémáját rögzíti: akadozó
termelés, gyilkossági kísérlet, a motiváció: amerikai imperialista
uszítás, szabotázs. Az Államvédelmi Hatóság azonban éber, a szovjet
szakember - egykori hős katona - segít, s a magánvállalat végre nemzeti
vállalattá alakul. Pápay Simon főmérnök visszaemlékezéseit
meghurcoltatásáról a nyolcvanas évek végén ismerhettük meg.
TELJES GŐZZEL - 1951
A vasútnál a kétezer tonnás mozgalomért harcoló Pongrácz (Bessemyei
Ferenc) egy véletlen balesetnek tűnő merényletnél életét veszti.Barátja,
Szabó (Sinkovits Imre) a megtalált munkanapló alapján folytatja a
küzdelmet. A vasútnál dolgozik Molnár főmérnök (Szakáts Miklós), aki a
részeges Faragót (Makláry János) és a háborús bűnös Farkas
állomásfőnököt (Ascher Oszkár) felhasználva újabb szabotázsakcióra
készül a Magyarországra érkezett Mr. Knock (Mányai Lajos) utasítása
szerint. Patkós ÁVH-s őrnagy (Görbe János), Fábri Éva politikai tiszt
(Selényi Etelka) és Szabó már éberek. Leleplezik a bűnösöket, és sikerre
viszik a kétezer tonnás mozgalmat is.
Rendező: Félix Máriássy
Forgatókönyvíró: Frigyes Mamcserov
Zene: András Mihály
Szereplők: Sinkovits Imre, Görbe János, Bessenyei Ferenc, Marcsa Simon,
Ilona Kiss, Laci Horváth, Bodor Tibor, Selényi Etelka
VIHAR - 1952
A Vörös Hajnal TSZ kétszáz hold gabonáját egy vihar következtében elönti
a víz. A tagság vidám mulatozással tölti az időt, nem törődik a kárral.
Bízik abban, hogy Pörneczi, a csavaros eszű elnök majd kitalál valamit.
Pörneczi elő is rukkol a javaslattal: be kell szántani a gabonát, és
fel kell venni a biztosítási összeget. A szövetkezet kommunistái, élükön
Göndöcs párttitkárral azonban azt vallják, hogy így is aratni kell, és
legalább az ép szemeket meg kell menteni. A tagság, amely még mindig a
körmönfont Pörnecziék befolyása alatt áll, magukra hagyja a becsületes
és igazságos eljárásáért kiálló embereket. Végül mégis lehull a lepel
Pörnecziék praktikájáról, és az emberek belátják, melyik oldalon a
helyük.
ÁLLAMI ÁRUHÁZ - 1952
Egy állami áruház és sok-sok
dolgozója élete elevenedik meg
ebben a dallal, szerelemmel,
jókedvvel és muzsikával átszőtt
zenés vígjátékban. A film főhőse
Kocsis, a munkásból lett igazgató,
aki végre "új szellemet" visz be
az áruház régi beidegződésekkel,
kapitalista szemlélettel és
szokásokkal gúzsba kötött életébe…
Filmvígjáték Fényes Szabolcs
fülbemászó slágereivel.
Kocsis Ferenc, az új igazgató
- Gábor Miklós (énekhangja: Putnoki Gábor
Bezzegh Ilonka, divattervező
- Petress Zsuzsa
Dániel Károly, a konfekcióosztály
vezetője, mindent eladni akaró eladó,
Boriska rajongója - Latabár Kálmán
Klimkó Rezső kifinomult, „szübtilis” eladó
és osztályvezető, Boriska rajongója -
Horváth Tivadar
Boriska, eladó, akinek Dániel
és Klimkó is udvarol - Turay Ida
Glauziusz bácsi, az áruház idős
főkönyvelője - Feleki Kamill
Dancs Frigyes, a reakciós, kétszínű
régi igazgató - Mányai Lajos
Dancs felesége - Mezei Mária
Gizike, Dancs titkárnője, híve
és bizalmasa - Buttkay Emmi
Kocsis mama - Pártos Erzsi
Bezzegh bácsi, az áruház portása,
Ilonka apja - Gózon Gyula
NYUGATI NYARALÁS - 2022
Magyarország a ’80-as évek derekán. Maurer Gyuri ügyes, veszprémi
autószerelő, aki mindent meg tud oldani – még a pártvezetők Ladáit is ő
szereli. Családja a riviéra lázában ég, már épp indulnának nyaralni, ám a
négy útlevél helyett csak három érkezik meg. Gyuri hirtelen
megvilágosodik: kölcsönveszik egy disszidens magyar nála hagyott
autócsodáját. A német verdával és papírokkal a nyugatra igyekvő magyarok
helyett nyugatról érkező turisták lesznek, akik a legnagyobb luxust
élvezhetik a Balatonnál. Nem is sejtik, hogy a “kölcsönvett” autóval
egyenesen a hidegháborúba hajtanak bele…
GALOPP A VÉRMEZŐN-1983
SZÍNHÁZI ELŐADÁS
Szereposztás
-
Örley Dénes
-
Kozák Erzsébet
-
Mihalicsné
-
Nuszbaum
-
Postás
-
Őrmester